A Hunyadi János vezérletével kivívott nándorfehérvári győzelem legnagyobb eredménye az volt, hogy sikerült a törököt még 65 évig távoltartani Magyarországtól. A király, V. László csak ezen dicső esemény után tért vissza Bécsből, Budára.
Cillei Ulrik, a király barátja és tanácsadója (aki Szlavóniát birtokolta), a királytól kapott fővezéri megbízatását azonban nem a törökre összpontosította, hanem a Hunyadi családra. A Hunyadi család valóban Magyarország leggazdagabb birtokosává küzdötte fel magát, de kiváló érdemei kapcsán. Hunyadi László, az elsőszülött fiú kezén volt Nándorfehérvár, ahol egy végzetes esemény történt.
Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja
A király és Cillei személyesen látogatták meg Nándorfehérvárt, ahol egy tanácskozás közben Cillei szenvedélyes haragjában kardot rántott Hunyadi Lászlóra, aki felindulásában szintén kardot rántott, és emberei holtra kaszabolták Cilleit. A király erre megrémült, de színleg bűntetlenséget ígért Hunyadi Lászlónak és a családnak, melyet esküvel is megerősített Temesvárott.
Budára érve azonban megerősödött benne a megtorlás bosszúja, és evégett 1457. tavaszán magához rendelte a Hunyadi fiúkat. A gyanútlan Hunyadi ifjakat megérkezésükkor rögtön zsoldosok kezére adta. Lászlót és Mátyást hamis vádakkal halálra ítélték (mivel hogy királyuk életére törtek) és Lászlót sebtiben, alkonyatkor a Szent György téren, 1457. március 16-án lefejezték.
A budai nép, amikor a munkájából hazajövet tudomást szerzett róla, az utcára sereglett és mély felháborodásából zendülés támadt.
A Hunyadi család hívei, a nemesség és a parasztság Szilágyi Mihály zászlója alá gyűlve majdnem egész Erdélyt elfoglalták. Hunyadiné, Szilágyi Erzsébet zsoldosaival Budára ment. Ugyanakkor a Felvidéken is lázadás tört ki a király ellen. A gyáva király másodszor is elmenekült az országból, de túszként magával vitte Mátyást a kisebbik Hunyadi fiút. Bécsen át Prágába ment, ahol esküvőjét akarta megtartani, de megbetegedett és 1457. november 23-án meghalt.
A magyar nemesség, királyválasztói országgyűlésén 1458. januárjában Hunyadi Mátyást választotta meg királyának. Végre győzött a nemzeti érzelem és öntudat, a dicső Hunyadi János és fia László vértanu emlékének téve ezzel elégtételt.
Hunyadi Mátyás
Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsváron
Hunyadi Mátyás, Kolozsvár legrégibb városrészében látta meg a napvilágot 1440-ben, (avagy 1443-ban?)
febr. 23-án a Hunyadi család szállóházában. Gyermekkorát ebben a szép magyar városban töltötte, amelyről később sem feledkezett el. Külön privilégiummal ajándékozta meg szülővárosát, és szállóházuk tulajdonosát, Méhffi Jakab szöllösgazdát.
A fiatal Mátyás kiváló nevelésben részesült. Olyan nevelői voltak, mint Vitéz János nagyváradi püspök, Kapisztrán János szerzetes és a tudós pap Karvajal János bíbornok. Széleskörű műveltsége, okossága, akaratereje, a politikában és hadtudományokban való jártassága, mind előre vetítették egy rendkívüli uralkodó kifejlődését.
Mátyás király alakja kolozsvári lovasszobrán
Amikor a 17 éves ifjú Prágában megkapta a hírt, hogy őt választották Magyarország királyává, Podjebrád György cseh kormányzó -később király- mindjárt sietett a maga javára kihasználni az alkalmat. Mátyás szavát kérte, hogy feleségül fogja venni leányát.
Az ifjú Mátyás hamar bebizonyította szavahihetőségét és komolyságát, mert édesanyja, Szilágyi Erzsébet kívánságát utasította emiatt vissza, aki - az egyesség szerint - Garai Nádor leányát szánta volna a fiának. Emiatt Garai nem ismerte el királyának Mátyást, de Újlaki Miklós, az erdélyi vajda sem. A cseh Giskra is pártütő lett, de Mátyás egyik hű embere, Rozgonyi Sebestyén, Jánospatak mellett megverte.
A fiatal király rendet teremt maga körül
Mátyás önállóságát bizonyítja, hogy a melléje rendelt Szilágyi Mihálynak (aki nagybátyja volt) csak a kormányzói címet hagyta meg, de nem tűrte el a gyámkodását. Garai László nádort leváltotta, és helyébe Guti Ország Mihály főudvarmestert nevezte ki.
Amikor Szilágyi, Garai és néhány főúr összeesküvést szőnek ellene, Mátyás elfogatja nagybátyját és Világos várába záratja. Később ugyan kibékült vele és a Délvidék főkapitányává nevezte ki, ahol ő Szendrő vára közelében a török fogságába került majd Konstantinápolyban a szultán lefejeztette, mert nem volt hajlandó elárulni Nándorfehérvár sebezhető pontjait.
Garai László, aki főként nyugat-magyarországi ligatársakkal szövetkezett 1459. februárjában Németújvárt III. Frigyest kiáltották ki királlyá. A Garai ház befolyása csak Garai László röviddel ezután bekövetkezett halálával szűnt meg.
Hunyadi Mátyás első fellépése a török ellen
Közben híre érkezett, hogy Szerbiában a török megszállta Galambóc várát, mire válaszként Mátyás személyesen vezette összetoborzott hadát ellenük. A török erre visszahúzódott, de Mátyás üldözőbe vette és meg is verte az ellenséget.
Az 1458. december 6-i szegedi országgyűlésen Mátyás egy új hadsereg megszervezését határozta el.
1462. őszén Oláhországba vezetett az útja, ahonnan a kegyetlenkedéseiről ismert Vlad vajdát-,aki később a Drakula legenda megszemélyesitője lett- fogolyként Budára küldte. Az igazságos királynak azután önként hódolt meg Oláhország.
A török szultán Bosznia elfoglalására készülődött, és hogy Mátyásnak útját elállja, a Szerémségbe és Temes megyébe küldött sereget. Mátyás hadai azonban megverték a törököket. Üldözőbe véve őket, Mátyás Szerbia területén 15 ezer keresztény foglyot tett szabaddá.
Eközben a szultánnak sikerült Bosznia várait elfoglalnia és úgyszintén királyát is. Jajcza volt a legfontosabb vára Boszniának, és Mátyás ezt akarta bevenni. A király vezetésével megindult ostromban a vár olyannyira megrongálódott, hogy a vár feladásáért a török szabad elvonulást kért. Ezt megkapták, de a foglyokat Mátyás nem engedte magukkal vinni.
Még több várat is sikerült bevenni a magyaroknak, de Mátyásnak haza kellett térni, mert hírét kapta, hogy a csehek újra garázdálkodni kezdtek a Felvidéken.
Mátyás megkoronázása
Mátyás király pecsétje
és aláírása
1461. májusában megtörtént a kényszerű házasság Podjebrád Katalinnal. Ezzel Mátyás joggal remélhette volna a cseh király támogatását. Podjebrád azonban álnok politikát folytatott, míg egyik oldalon közvetített III. Frigyes felé, a másik oldalon fia számára szerette volna megszerezni a magyar koronát és evégett szövetkezett néhány magyar főúrral is.
Mátyás ekkor elérkezettnek látta az időt a Szent Korona visszaszerzésére III.(Habsburg) Frigyes német császártól. Szerződést kötött vele, amelynek értelmében a császár visszaadja a koronát (80 ezer forint váltságdíjért) és Sopron városát. A szerződés szerint Frigyes megtartja a királyi cím viselésének jogát, de ami a legfontosabb, hogyha Mátyás fiúutód nélkül halna meg, úgy a magyar trónt Frigyes fiainak egyike kapná meg.
A szerződéshez hozzájárult az országgyűlés is, így a Szent Korona 1473. nyarán visszakerült Magyarországra.
Mivel a beteges fiatal királyné meghalt és újszülötte is, a bekövetkezett gyász miatt a koronázásra csak 1464. március 29-én, fényes ünnepségek között került sor, Székesfehérvárott.
Ezerszázéves történelmünkből (35)
