Tudtad-e már...? (10)
Híres magyar utazók és felfedezők
Tudtad-e, hogy a magyar-finnugor tudomány megalapozója Reguly Antal volt?
Jogi tanulmányainak befejeztével Észak-Európába indult tanulmányútra. A finn tudós, Arwindsonnal való barátsága indította arra, hogy tanulmányozza a finn nyelvet (1839-től).
Később, 1843-47 között már Oroszországban kutatta tovább a magyarság rokon népeit. Az Ural és a Volga vidékén folytatott kutató munkája eredményeként ö készítette el az Ural első térképét. Feltárt olyan területeket, ahol előtte még európai utazó nem járt sohasem. Ezek a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozó kis népek szállás területei voltak, az obiugorok, vogulok és osztjákoké.
Néprajzi és nyelvészeti gyűjtései nagy mértékben járultak hozzá, hogy a magyarság őstörténete és ezáltal önismerete gazdagodjék. Munkáját a hazai tudományos élet elismerése kísérte.
1847-ben hazatért, de már betegen. 1848-ban báró Eötvös József kultuszminiszter kinevezte az egyetemi könyvtár első őrévé. Fiatalon, 39 éves korában hunyt el. Benne a magyar-finnugor tudomány és embertan megalapozóját tiszteljük.
Tudtad-e, hogy a kalandos életű Benyovszky Móricnak több tudományos jelentőségű felfedezése is volt?
A Felvidékről származó magyar arisztokrata a 18. században hosszú és bravúros utazása nyomán eljutott Madagaszkár szigetére is, ahol többször is királlyá kiáltatta ki magát.
Életének komoly tudományos eredményei voltak: leírta a Szent Lőrinc szigetet és a Bering - tengert; tisztázta, hogy a Szaharin sziget és nem félsziget, értékes adatokat szolgáltatott Madagaszkár földjének megismertetésében. Megvilágított számos részletkérdést a Kuril és az Aleo-szigetekkel kapcsolatban.
Életét a franciákkal vívott harcban veszítette el, akik egyébként először megbízói voltak.
Tudtad-e, hogy Berzenczey Lászlót is a magyarság eredete foglalkoztatta?
Az 1848-as szabadságharc székely polgárság vezetője megpróbált eljutni belső Kínába, de kísérletét nem koronázta siker.
1873-74-ben jutott el Turkesztánba, ahonnan ezer veszéllyel dacolva egyedül sikerült eljutnia Karamakunon át a Himaláján keresztül Delhibe, Indiába.
Tudtad-e, hogy a Transhimaláját Lóczy Lajos magyar geológus fedezte fel?
A Pozsonyban, 1849-ben született tudósunk már egészen fiatal korában a földtani tudományok jeles alakjává vált. Nevéhez fűződik az erdélyi óriási gázmedence, valamint a kissármási gázvidék felfedezése.
Ő szerkesztette meg Magyarország geológiai térképét, és Nyugat Szerbia új geológiai térképét is.
Alig 28 évesen, 1877. december elején indult expedicióra Kínába és Belső Ázsiába.
Társa Széchenyi Béla, a nagy magyar Széchenyi István gróf fia volt. Kutatásainak első eredménye volt, az első geológiai térkép és leírás erről a hatalmas területről.
A Himalája mögött bukkant rá elsőként egy hatalmas hegyláncra, amelyet Transhimalájának nevezett el. 20 évvel később igazolta felfedezését egy svéd kutató, Sven Hedin is. A térképen még ma is Lhotse néven (helyi nyelven) tüntetik fel a hegyvonulat nyugatra terjedő részét.
Feltételezhető, hogy a Bahmaputra folyó tibeti szakasza mellett fekvő helység neve is Lóczy nevét őrzi, melyet Lhotse Dong-nak hívnak.
Kínában három évig végezte tudományos kutatásait, amelyek feldolgozása mintegy húsz esztendőt vett igénybe. Első könyv alakban megjelent munkáját, amelynek címe "A Kínai Birodalom természeti viszonyainak leírása", 1886-ban adta közre.
A Balaton szerelmese volt. Harminc évig tanulmányozta a magyar tengert és geológiai vizsgálatoknak vetette alá. 22 kötetes sorozatban "A Balaton tudományos vizsgálatainak eredményei" címmel jelentette meg.
A nagy és hírneves tudós 1920-ban hunyt el, a Balatonhoz közeli Arácson.
(Folytatjuk)