Évfordulók (17)



Bocskay István felkelésének 400. évfordulója




Bocskay Istvánnak - az első magyar szabadságharc vezérének életútja - 1557. január 1.-én Kolozsvárott indult el. Itt látta meg a napvilágot Mátyás király szülőházának szomszédságában. Gyermekkorát mégsem Kolozsvárott töltötte el, mert a család tagjai Nyugat-Magyarországon telepedtek meg, Ferdinánd császár hű embereiként. Amikor édesapja Bocskay János hűtlenség gyanujába keveredett, a család Erdélybe menekült vissza.

A fiatal Bocskay István életpályája innen indult el. Családi kapcsolataik révén tanácsadója lett Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek. Bocskay a német szövetséget pártolta Erdély számára a törökkel szemben, és emiatt németlelkűnek csúfolták.

Később a prágai udvarba került, ahol négy évet töltött el, mint a császári ügyek tanácsosa. Itt tapasztalta meg, hogy a németeknek nem szívügye Magyaroszág és Erdély helyzetének javítása, vagy egyáltalán a török uralom alól való felszabadítása.

Az ellenreformáció térhódításával -, amelyet a katolikus Habsburg Rodolf császár is szorgalmazott- tovább folytatódott a protestáns prédikátorok üldözése, ami az alkotmányosság megsértésével történt. A főurak elleni felségárulási perek folytán napirenden voltak a jószágvesztések. Vagyonaik vagy közvetlenül a kincstár tulajdonába kerültek, vagy idegen urak kapták meg azokat. A német uralom szinte egyformán súlytotta az urat és a jobbágyot is. Az országban a nagy nyomor következtében éhínség tört ki.


Bocskay István mellszobra
Marosvásárhely
S amikor Bocskay Istvánnak saját személye is felkerült a gyanúsítottak listájára, hazatért Erdélybe és elindítota hűséges hajdújainak élén a nemzet önvédelmi harcát. A harci sikerek folyamának eredményeként ura lett az egész Keleti- és Északkeleti Magyarországnak.
1605-ben a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta, ahol mindjárt megadta a szabad vallásgyakorlás jogát. A Duna balpartjának elfoglalása után Erdélyben is fejedelemmé választották.

Az 1606-os bécsi és zsitvatoroki békeszerződésekkel Bocskay biztosította a magyar nemzet életben maradását. A két nagyhatalom között ugyanis felmorzsolódott volna az ország. Ezért is volt olyan nagy jelentőségű ez a két békekötés az osztrák és a török féllel.
Bocskay alig élhette túl e nagy művét, mert 1606 végén elhunyt. Neve örökre beíródott a magyar történelembe, mert szabadságharcával megmentette a magyar nemzet létét és a magyar protestantizmust egyaránt.

Megjegyzések: Bocskay az 1605. 12. 12-i oklevelében a csapatait alkotó hajdúknak kollektív nemességet adományozott és teljes adómentességgel letelepítete őket a Tiszántúlon, a Hajdúságban.

A hajdú fogalma a 16-17. században szegénylegényekből összeverődött katonákat jelentette. Később a fegyveres nemesi vagy hatósági szolgát, poroszlót. E fogalomkörbe tartoznak máig a vármegyei vagy városi díszes egyenruhás altisztek is.

A Bocskay család történetét bemutató állandó kiállítás nyílt 2004 októberében Nagykerekiben, a hajdani erdélyi fejedelem felújított várkastélyában.
Ez a kiállítás bemutatja a protestáns Bocskayt is, akinek nevét a reformáció genfi emlékháza szintén őrzi.


vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra