Hunyadi Mátyás - házasságon kívül született - utódjának, Corvin Jánosnak nem volt esélye a trón elnyerésére. Ehhez túl szigorúak voltak az erkölcsök a Magyar Királyságban, ellentétben pl. Itáliával. Habsburg részről Miksa herceg - miután Hunyadi mátyás III. Frigyes német császárral kötött szerződésében elismerte utódainak trónigényét, ha ő fiúörökös nélkül halna meg -, és női ágon Lengyelországban akadtak, a Jagello-házból való IV. Kázmér király fiai személyében trónkövetelők.
A magyar rendek a gyengébbkezű II. Ulászlót választották meg inkább királyuknak, mert úgy gondolták, hogy mint cseh és magyar király a törököt jobban ki tudja szorítani az ország határáról.
Corvin János megpróbálta ugyan a Budára való visszatérést, de éppen Mátyás leghívebb emberei fordultak ellene. Báthory István és Kinizsi Pál egyesült seregei állták útját s Corvin János ezután már nem lépett fel trónigénnyel. Délre vonult birtokaira, ahol a török elleni küzdelmekben nagy vitézséggel küzdött. 1501-ben Jajca várát mentette meg a török ostromtól. Fiatalon halt meg, mint horvát-szlavón bán, és a lepoglavai kolostorban temették el.
II. Ulászló és a királyi hatalom hanyatlása.(1490-1516)
II. Ulászló (Dobzse Lászlónak nevezték a magyarok, mert közismert tehetelensége miatt mindenre azt válaszolta:" dobre-jól van") alatt Magyarországon minden elveszett, amit Mátyás felépített.
Miksa római király, a későbbi német-római császár elfoglalta a Dunántúl nagyrészét,előnyomult Székesfehérvárig, ahol katonái Mátyás király sírját is feldúlták.
Bécs várát tizenkét napi ostrom után Upor Lászlónak fel kellett adnia, miután Szapolyai István magára hagyta a várat.
A lengyel János Albert trónörökösként szintén szerencsét próbált Magyarországon. A Felvidéket kezdte pusztítani, de a fekete sereg elől kimenekült az országból.
Később a híres fekete sereg zsold hiányában felbomlott és pusztításba kezdett a Szávánál. Kinizsi Pál harcban verte le őket 1492-ben, majd kivonulásukban Miksa írtotta ki az osztrák-morva határon a zsoldos sereget.
II. Ulászló által veretett pénzek
Ebben a zűrzavaros helyzetben a török sem tétlenkedett, portyázó csapataik Nagyváradig értek el.
A királyi kincstár bevételei elapadtak, a gyenge kormányzás alatt elsikkasztották azokat. A rendek kihasználták a király tehetelenségét és visszaszerezték az adómentesség jogát, amit Mátyás korlátozott még. A köznemesség befolyásának növekedését tanúsítja az 1505-i országgyűlés, ahol végre elfogadták azt a határozatot, hogyha Ulászló fiúörökös nélkül halna meg, úgy többé nem hoznak idegen házból királyt.
Sajnos Ulászló még 1491-ben szerződésben tett ígéretet Miksának, hogy gyermektelensége esetén őt illetné meg a magyar trón.
1506-ban fia született Ulászlónak, de a szülésben életét vesztette a királyné, és ez annyira megtörte a királyt, hogy ezután még kevésbé foglalkozott az ország ügyeivel.
Az 1514-es parasztlázadás.
A magyar parasztság helyzete a 16. század elején még aránylag jónak volt mondható. Törvényileg adott volt a szabadköltözködés joga, terhei elviselhetőek voltak. Sőt a mezővárosoknak adott kiváltságok lehetővé tették a jobbágyoknak, a földesúrnak járó terhek közösbeni pénzbeli kifizetését, ami elősegítette, hogy szabad bérlőként, kisgazda osztállyá fejlődjenek. Ezt semmisítette meg az 1492-es törvény, amely a mezővárosok lakosságát a jobbágyság alsó szintjére szorította le, azáltal, hogy a kilenced fizetését mindenegyes jobbágy fizesse meg.
Bakócz Tamás esztergomi érsek
A felkelés kirobbanása annak a következménye lett, hogy X.Leó pápa egy közös kereszteshadjáratot hírdetett meg a török ellen. Lengyelországban, a skandináv államokban és Magyarországon. Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg, mint pápai legátust ennek a megszervezésével. Miután senki sem vállalta a vezérséget, Bakócz Tamás egy székely nemes tisztet, Dózsa Györgyöt bízta meg, aki kitünt vitézségével a török ellen. A keresztes had ferences barátokból, a fekete sereg megmaradt zsoldosaiból, elcsapott katonákból, szökött jobbágyokból és kisnemesekből verbuválodott.
Ez a sereg tényleg a török ellen indult el dél felé. Aratás ideje lévén a földesúrak kezdték visszacsalogatni a jobbágyokat, az otthoniakat pedig fogva tartották. A vonuló seregben erre lázadás tört ki, Cegléd volt a központja, és útjukban a földesúrakat kezdték fosztogatni, de raboltak és gyilkoltak is.
Az ellenük küldött sereget Dózsa György csapata megverte, és több főúrat karóba huzatott.
Már Temesvárig jutottak, ahol Báthory István nádort fenyegették létében. Ekkor Szapolyai János erdélyi vajda szétverte Dózsa seregét, és őt magát szörnyű
kegyetlenkedéssel, fazsámolyra kötözve, tüzes kerékabronccsal a fején kivégeztette. Nemcsak Dózsát végezték ki embertelen módon, de alvezéreit is, és a lázadás mintegy 60 ezer embernek a halálát jelentette.
Még az év őszén egybegyűlt országgyűlésen pedig a rendek bosszút álltak az egész magyar parasztságon. S ez volt az igazi tragédia, mert az új törvénnyel a földhöz kötöttséggel valódi szolgaságot kaptak a jobbágyok.
A híres "Tripartitum" Verbőczi István Hármaskönyvében -,amely egyébként a magyar szokásjog gyűjteménye lett és 1848-ig volt érvényben - kimondatott, hogy a parasztnak nem lehet saját birtoka, csak a munkája bére.
A Habsburgokkal való házassági kapcsolatok.
Ulászló király 1516-ban bekövetkezett halála előtt, még elrendezte a kettős Habsburg-házi házasságot. Fia II. Lajos részére elnyerte Miksa császár unokáját Mária hercegnőt, míg Anna magyar királyleány később Habsburg Ferdinánd főherceg felesége lett.
A király egy meggyengült, anarchiába sodrodó országot hagyott fia számára. A török a déli végeken állott már, az országban pedig pártharcok dúltak. A parasztság leverve s elnyomva, és egy elhanyagolt hadsereg a pénzhiány miatt. Ez volt a helyzet az országban, és ennek egyenes következménye lett Mohács.
Ezerszázéves történelmünkből (37)
