Tudtad-e már...? (12)MAGYAR TUDÓSOK ÉS EREDMÉNYEIK A NAGYVILÁGBAN (5)  Atomtudósainkról így vallott Fermi Enrico olasz atomfizikus, akit egyszer megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban.......? Azt felelte: "Már itt vannak... magyaroknak nevezik őket!" Tudtad-e, hogy az atombomba atyja a magyar származású fizikus, biológus Szilárd Leó volt ?
Angliában Rutherford előadása keltette fel érdeklődését komolyabban az atomenergia iránt. T. A. Chalmersszel együtt fedezte fel, "hogy berilliumon a röntgenfotonok neutronokat képesek kiválasztani". Ezt hívják "Szilárd-Chalmers effektus"-nak. Tanulmányozta továbbá a neutronok által kiváltható magreakciókat is, melynek eredményei segítették a Fermi és Joliot-Curie által felfedezett mesterséges rádióaktivítás feltárását. Amikor 1938-ban Hahn és Strassmann által az uránhasadás felfedezése történt, Szilárd Leó számításaival bizonyította, hogy az uránhasadáskor "egynél több neutron is keletkezik, ezért fennáll a láncreakció lehetősége." Ennek az állításnak a helyességét bizonyította be Fermivel közösen 1942-ben, az atommáglya megépítésével. Ő dolgozta ki az uránium metallurgiai feldolgozását.
Egy új tudományágat teremtett, a biofizikát. Kidolgozta a rák radioterápiáját, saját rákbetegségének sugárkezelését is irányította. Rendkívül sokoldalú tudós és feltaláló volt, aki méltó lett volna egy Nobel-díj elnyerésére is. Atomtudósi munkássága mellett nemegyszer hívta fel a figyelmet irodalmi művein keresztül a "Delfinek hangja", a nukleáris háború reális veszélyére és szorgalmazta a nukleáris verseny megállítását is. Tudtad-e, hogy az atombomba kifejlesztésében Wigner Jenő magyar származású fizikusnak meghatározó szerepe volt? 
Budapesten született 1902-ben, ahol a Fasori Gimnáziumban érettségizett le. Tanulmányait ezután Berlinben folytatta, s itt a Technische Hochschulén szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. Itt is doktorált 1925 -ben.Rövid időre hazament Budapestre, ahol bőrgyári vegyészmérnökként dolgozott. 1929-ben lett a berlini Technische Hochschule magántanára, de 1930-ban már az amerikai princetoni egyetemen adott elő fizikát. 1939-ben írt tanulmányában kimutatta-többek között-, hogy "a magerők függetlenek az elektromos töltéstől." 1938-ban lett a princetoni egyetem professzora. 1942-1945-ig a chicagoi egyetemen a "Plutonium Project" munkálataiban vett részt a neutronsokszorozó rendszerek vizsgálataiban. Ezt a munkát folytatta 1946-1947 között, amikor az Oak Ridge-i Clinton Laboratories kutatási és fejlesztési igazgatója lett. Munkássága alatt számos amerikai és külföldi akadémiának, tudományos társaságnak volt a tagja. Tudományos eredményeit összefoglaló csoportelméleti könyve szolgált sokáig tananyagként a modern fizikai szemlélet oktatásában. 1963-ban kapta meg a Nobel-díjat megosztva - Maria Goeppert Mayerrel és I.H.D. Jensennel " az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezézével és alkalmazásával elért eredményeiért." A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta 1994-ben. 1995-ben hunyt el az amerikai Princetonban. A magyar haza büszke és hálás öntudattal ápolja e nagy tudós emlékét. Tudtad-e, hogy a hidrogénbomba kifejlesztésében egy magyar tudós Teller Ede jeleskedett? Teller Ede Budapesten született 1908-ban. A Trefort-utcai Mintagimnáziumba járt. A Budapesti Műegyetemen vegyészmérnöki szakra iratkozott be. Karlsruhéban fejezte be tanulmányait. Itt doktorált Heisenbergnél fizikából. Göttinga, Koppenhága és Róma után került -George Gamow hívására - a George Washington egyetemre. Gamow magfizikát tanított és ő irányította Teller figyelmét a magfizikára. 1938-ban Gamow és Teller kidolgozta a termonukleáris magfúzió elméletét. A csillagok energiatermelését a magfúzióval magyarázták. Szilárd Leó késztetésére kapcsolodott be az amerikai atomenergia-programba. 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott elő és csatlakozott Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg Teller Edét.
1949-ben a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban és ő vezette a H-bomba kifejlesztésének munkáit. 1952-ben Elugelald szigetét tüntették el egy 10 millió tonna TNT erejű robbantással. 1954-ben az amerikai kormány vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, mert gyanakodni kezdtek rá baloldali kapcsolatai miatt, és Tellernek sem éppen kedvező volt főnökéről a véleménye. Ezt zokon is vették tőle az amerikai tudósok. Később a Kaliforniai Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, majd a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese utóbb igazgatója lett. 1975-től pedig a Hoover Intézet főmunkatársa volt. A rendszerváltozás után többször is járt Magyarországon. "Újjászületett magyarnak érzem magam" - nyilatkozta egyszer. Több kitüntetést kapott. Az Albert Einstein-díjat, az Enrico Fermi-díjat, a Nemzeti Tudományos Érdemrendet és az Elnöki Szabadság-érdemrendet id. George Bush-tól. Ezt lánya vette át, mert ő nem tudott elmenni rá. 1982-83-ban javasolta Reagen elnöknek egy védekező rendszer kialakítását (SDI az úgynevezett csillagháborús terv) a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen. Ismertté vált a Teller-effektus az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrásának általa történő felismerése is. Amerikában az ilyen típusú atomreaktorokat be is zárták. Később Csernobilban ez az effektus vezetett a katasztrófához. 1991-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést kapta meg, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. Élete utolsó éveiben olyan atomerőművek építése mellett érvelt, melynek biztonságát nem is a járulékos elektronika garantálja, hanem a természet törvényei. Ezek saját alkotta szavával "átláthatóan biztonságos" atomerőművek lesznek. 2003.szept. 10-én hunyt el Kaliforniában Standfordban 96 éves korában. Teller Ede tudósi és emberi kiválóságai miatt és a H-bomba kifejlesztésének terén elért munkásságáért méltó lett volna szintén egy Nobel-díjra is. Ő azon kevésszámú magyar származású tudósaink egyike, aki nemcsak büszkén vallotta magát magyarnak, hanem úgy is érezte s élte azt. A magyar nyelv iránti szeretete és megbecsülése különös hangsúllyal bírt nála. Ő mondotta: "Felfedezéseim közül arra a felfedezésre vagyok a legbüszkébb, hogy csupán egy nyelv van, a magyar nyelv!" Legyünk mi is büszkék a magyar haza kiváló, nemrég eltávozott, nagy tudósára. vissza a tartalomjegyzékhez
|
