Évfordulók (20)


950 éves a Tihanyi Bencés Apátság






A Balaton északi partvidékén -Balatonfüred- től nem messze-, található a sajátos mikro- klímájú Tihanyi félsziget. A 120-130 méterrel tó szintje főlé emelkedő dombtető már az őskorban is lakott volt.
Itt épült fel 1055-ben a Tihanyi Bencés Apátság temploma és kolostora, melynek alapítója I. András Árpád-házi királyunk volt. I. András a templomot Nagyboldogasszony és Szent Ányos tiszteletére emeltette, és egyben családi sírhelyül is rendelte azt.
A bencés rend lekötelezettségével komoly francia szövetségesre is szert kívánt tenni a német császárral szemben. Ennek családi vetülete is volt, mivel mindkettőjüknek, azaz úgy francia sógorának mint neki kijevi fejedelemlány volt a felesége.

A bencés apátság alapító levele XI. századi nyelvemlékünk legbecsesebb emléke. Ez a latinul íródott alapítólevél elsőként tartalmaz 58 magyar szót és ragot. Ma az eredeti példányt Pannonhalmán őrzik.

A rend maga mintegy 150 évig virágzott itt.

A tatárjárás után 1267-ben várerőddé építik át, félvén az újabb tatár támadástól. Mohács után 1534-ben azután végleg a katonaság kezére kerül, a bencések pedig elszegényedve szétszélednek. A török soha nem tudta bevenni ezt a végvárat, mégis a bécsi haditanács 1702-ben leromboltatta.





A bencés rend 1719-1740 között visszavásárolta Tihanyt és a régi román stílusban épült altemplom fölé a mai barokk templomot építtette fel (1718-1757-ig).
Maga az altemplom - a királyi kripta - legrégibb fennmaradt kőépületünk.
A barokk építészet e kimagasló hazai alkotásában egy veszprémi építész, és berendezésében egy stájerországi asztalosmester (Stullhoff Sebestyén) jeleskedett.

Az apátság melletti dombon álló Nepomuki Szent János szobor egy ismeretlen aradi szobrász alkotása.

Az apátság újabbkori történelmünk egyik epizódjával is gazdagodott.
Itt töltött el ugyanis egy éjszakát IV. Károly utolsó királyunk feleségével Zita királynővel (1920. október). A szentéletű király 2004-es boldoggá avatása csak fokozza e történelmi hely nevezetességét.

A műemlék-együttes felújítása először 1953-1965 között történt. Az apátság épületében található Tihanyi Múzeumban Eötvös Lóránd emlékkiállítás, kőtár, műemlékkönyvtár, helytörténet, stb. kaptak helyet (1963).

Napjainkra az apátság visszaalakult bencés monostorrá. Lelkes helyreállítója Korzenszky Richárd perjel, aki jelentős keresztény szellemi központtá fejlesztette. (Fenti képen, Erdő Péter bíboros mellett, az ünnepi beszédet olvassa fel.)

A 950 éves évforduló kapcsán egy évig tartó (2004. november 17. - 2005. november 17.) megemlékezések és különprogramok zajlanak (képeink).
Ennek során az apátság "Magyar Örökség" díjat is kapott.


Az apátsági épületek ma már ismét régi fényükben díszlenek. Környékük gazdagodott egy kettős szoborral, mely I. András királyt és Anasztázia királynőt ábrázolja.

A tihanyi leányka szobra mellé állva pedig - 100 lépésre a templom északi falától - ma is visszhangzik a kolostor fala:

"Ó Tihanynak riadó leánya, szállj ki szent hegyed közül..."


Amióta a régen lecsapolt külső tava ismét kezd tóvá alakulni, a tihanyi félsziget természeti adottságainak különlegessége még jobban kidomborodik és vonzza a látogatókat. A táj nagy részét védett európai övezetté nyilvánították.


vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra