Tudtad-e már...? (13)

MAGYAR TUDÓSOK ÉS EREDMÉNYEIK A NAGYVILÁGBAN (6)





Tudtad-e már, hogy Simonyi Károly fizikus "Az elméleti villamosságtan" című könyvét német nyelvterületen ma is használják?

Simonyi Károly 1916. október 18-án született Egyházasfalun egy tizenegy gyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként. A tehetséges fiút a falu plébánosa segítette továbbtanulásásban. A megkeresett gazdag rokon Simonyi-Semadan Sándor hozzájárulásával az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja lett. Majd a család magához vette őt, bágyjával Ernővel együtt.

1940-ben gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen, ahol Bay Zoltán atomfizika tanszékén tanársegéd lett. A II. világháborúban két oldalon is hadifogságba esett: az amerikai, majd a szovjet oldalon.

1948-ban került Sopronba a Műegyetem Bánya-, Kohó és Erdőmérnöki karára. Itt építette meg az "első magyar magfizikai részecskegyorsítót, egy Van de Graaf rendszerű 1 MeV-osat". Ezért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

1952-től a budapesti Műegyetem villamosságtan tanszékének alapítója és vezetője, és egyuttal vezetője a Kísérleti Fizikai Kutató Intézet atomfizikai osztályának is. A fúziós energiatermelés lehetőségeinek vizsgálatával valamint korlátaival foglalkozott.

1956-ban a KFKI forradalmi bizottságának elnökévé választották, amiért a szabadságharc leverése után menesztették tanszékvezetői állásából. Mint egyetemi tanár folytathatta a tanítást és sorra írta meg szakkönyveit, amelyek közül a legismertebbért: "A fizika kultúrtörténete" címmel, Állami Díjat kapott 1985-ben.

1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta.

Fiai szintén közismert emberek. Károly fia Amerikában, Tamás fia az arab világban él és munkálkodik.




Tudtad-e már, hogy a Word és az Excel népszerű számítógép programok kifejlesztője, "Charles Simonyi", azaz ifjú Simonyi Károly.

Ifj. Simonyi Károly 1948. szeptember 10-én született Budapesten.
1968-tól a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i telephelyén tanult. Később került a Standford-i Egyetemre, és a Xerox Parc-nál dolgozott, ahol kifejlesztette az első ALAKHŰ (WYSIWYG) szövegszerkesztőt az Alto személyi számítógépre, a Bravo-t.
A Microsoftnál ő vezette be a Xeroxnál tanult "objektumorientált" programozást és kifejlesztette a magyar jelölést a változók megnevezésére. Nevéhez fűződik igazán a Microsoft Word és Excel, valamint az Excelt megelőző Multiplan programok kifejlesztésének az irányítása.

2002-ben búcsút mondott Microsoftnak és a British Columbiai Egyetem professzorával Gregor Kiczales-szel, mint üzlettárssal megalapította az Intentional Software Company-t. Cégüknek ma egy magyarországi munkacsoport is dolgozik.




Tudtad-e már, hogy a magyar "Holdradar" kísérlet, az "elektronsokszorozó és a fényre alapozott méterdifiníció" Bay Zoltán fizikus nevéhez kapcsolódik?

Gyulaváriban született 1900. július 24-én. Elemi iskoláit itt végezte el. Majd Debrecenbe kerüt a Református Kollégiumba. Diplomáját Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg, ami után az Elméleti Fizkai Intézetben oktató lett.
A tehetséges Bay Zoltán egyetemi évei alatt az Eötvös-kollégiumnak végig tagja volt. 1926-ban doktorált fizikából a legmagasabb kitűntetéssel. Disszertációja az "átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről" szólt.
Ösztöndíjaskét került Berlinbe (1927-1930), ahol olyan fizkusok dolgoztak mint Planck, Einstein, Schrödinger és Laue.

Bay Zoltán a Physikalisch Technische Reichsanstalt-ban végzett kutatómunkát ahol "a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrás"-t fejlesztett ki.
A berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében végzett kísérleteivel elsőként bizonyította be, hogy "aktív nitrogéngáz szabad nitrogén atomokat tartalmaz".
Ekkor nevezték ki - elismerésül- a szegedi egyetem Elméleti Fizika tanszékének oktatójává. Itt kísérletezett tovább.

1936-ban már Budapesten a Tungsram laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta kutatásait. Innen származnak olyan szabadalmai melyek nagyfeszültségű gázcsövek, fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztésével kapcsolatosak, elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalma, rádió-vevőkészülék áramköreinek kifejlesztése, deciméteres rádió hullámú technika, stb.

A Budapesti Műszaki Egyetemen Atomfizika tanszéket hozott létre a Tungsram támogatásával 1938-ban.


Bay Holdradar antennája
A II. világháborúban kifejlesztette a radart Budapest védelmére. A radarcsillagász Bay Zoltán rájött arra, hogy a mikrohullámú radartechnikával ki lehet jutni az űrbe és el lehet érni a holdat is. Kidolgoztt egy elvet erre vonatkozólag és 1946 február 6.-án bejelentették, hogy "megradarozták" a holdat. S bár egy hónappal előtte Amerikában is hasonló eredményre jutottak, mégis e tudományág szülő atyjának Bay Zoltánt nevezik ezen tudományág történetírói.

1948-ban meghívást kapott a George Washington Egyetem-re, ahol a kísérleti fizika professzora lett.
Az 1970-es években sorban kapja a kitűntetéseket a világ különböző egyetemein.
1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli tagjává választotta.

90. születésnapján (1990-ben) Gyulaváros tiszteletbeli polgárává avatta, és megkapta a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét.

Bár Washingtonban hunyt el, 1992. október 4.-én, végakarata szerint hamvait Gyulaváriban temették el, 1993-ban.

1996. szeptember 9-én avatták fel szobrát Szegeden a Panteonban (képünk).


vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra