Wikipédia: előkészülőben egy óriási értékű (ingyenes) enciklopédia

Az Internet hőskorában főiskolás programozók munkájukat ingyen tették közzé, örülvén, hogy hozzá tudtak járulni az újfajta kommunikáció életképességéhez. Ez később alaposan megváltozott, amint rácsapott az üzlet az új technológiára, csak pénzért adván portékájukat. Szerencsére azonban máig maradtak - és úgy néz ki, hogy ezután is maradni fognak - lelkes emberek, akik a közművelődést, értékek közvetítését lelkiismereti okokból fontosnak tartják és tesznek is annak érdekében valamit. Quo Vadis Informatika sorozatunkban mindig szívesen számoltunk be ilyen példákról és ezután is így kivánjuk tenni.

A Wikipédia egy többnyelvű, szabadon hozzáférhető, közösség által fejlesztett, a Világhálón közzétett enciklopédia.
Létrehozásának lehetősége és fontossága 1998 táján konkretizálódott annyira, hogy nemzetközi fejlesztőcsapatok nekifogjanak többnyelvű változata szerkesztésének. Ma az eredeti angol mintára már több mint 100(!) nemzeti nyelven készül, önállóan szerkesztett változata, köztük a magyar változat is.

A lelkesedés hátterében a belátás áll, hogy földünk népeinek jogos érdeke a tudás és ez nem lehet csak a fejlett országok gazdagainak a tulajdona! Ugyanakkor a közzététel a Világhálón, tehát a 'kiadás' költségei elenyészők az információ jelentőségéhez képest, nem is beszélve arról, hogy ez esetben nem szükségesek esetenkint új kiadások, a bővítés, pontosítás állandó jelleggel folyhat. A hagyományos, nyomtatott kiadványoknál mindig problémás maga a nyomdaköltség, esetünkben ez gyakorlatilag nulla. A felhasználó természetesen készíthet egyik vagy másik szócikk szövegéről, képeiről papírlenyomatot, de semmiképpen nem szükséges az egész lexikont papírra nyomtatni.

Központi kiszolgálógépek fenntartása nagyméretű tárhelyeikkel természetesen pénzbe kerülnek (lásd alább) de a lexikális tartalom alapvetően ingyenes, bárki által szabadon hozzáférhető és lehívható.

Semmiféle regisztrálás vagy bejelentkezés nem szükséges! Ez megkülönbözteti sok más "ingyenes" anyagtól, melyeknél nevünket, címünket kérik

Ami természetesen tilos, az a közzétett anyag pénzzé tétele valamilyen átmásolt formában. A tartalom a közismert GNU Free Documentation License feltételei mellett használható.

A Wikipédiát 2001-ben Jimbo Wales kezdeményezte, üzemeltetője ma a nonprofit Wikimedia Foundation melyet sok egyéni sponzor valamint több világcég támogat..

Szerkesztési, tartalmi különlegessége, hogy bárki javasolhat szócikket hozzávaló magyarázattal és, -ha valaki valamit "jobban tud", kiegészítésével bővítheti a szócikkek magyarázatát. Eesetleges viszaélések miatt az eredeti magyarázatot megőrzik.

A Wikipédia tartalmilag rohamosan bővül, angol/amerikai változata 2005 derekán 350.000 kifejezést tartalmazott: http://en.wikipedia.org/, a német 200.000 kifejezést: http://de.wikipedia.org/

Magyar változta több első kísérlet után 2003-ban indult véglegesen, önálló új programmal. 2005 derekán 15.000 kifejezés magyarázatát tartalmazta: http://hu.wikipedia.org/

a Wikipédia nem szótár, de több idegen kifejezés magyarázatát megadja;

Egy jövőbe mutató változata a képes szövegek hangzó anyaggal történő kiegészítése, sőt, ha egyszer a tárhelyek megengedik, video kiegészítések csatolása is várható.
A hangzó anyag kódolásának az Ogg Vorbis kódolást választották, mivel az szabadon, szerzői jogok nélkül használható (ellentétben pl. a népszerű mp3 kódolással).




Open Office Suite (2.0 beta)

Az irodai alkalmazás egyik legelső széleskörű alkalmazása volt a személyi számítógépnek. Szövegszerkesztő, majd később a táblázatszerkesztő programok voltak az első gyakran használt alkalmazások, mely programok terjedelmüket illetőleg, kezdetben még egy-egy floppyra ráfértek (1,4 MB).

Később megjelent Microsoft "Word" szövegszerkesztő programja, mely lassan kinőtte magát a közismert "Office suite" alkalmazáscsomagig.
Mivel a szerkesztett anyag - pl. egy okirat - külső megjelenése, formátuma nem közömbös, a sorozatos javítások során egymást követték az újabb és újabb formátumok, így pl. a *.doc formátum különböző változatai, olykor képtelennek bizonyulva megelőző formátumok megjenítésére.

Mai irodai alkalmazáscsomagok (office suite) tulajdonsága, hogy a korszerű elektronikus kommunikáció több elemét magukba foglalják (szöveg- és táblázatszerkesztés, levelezés, rajzprogram, webböngésző, stb.). Terjedelmük ennek megfelelően nagy, többnyire több mint 100 MB.

Költséges - nem mindig hibamentes - programok egyeduralma gyakran arra készteti programozó szakembereket, hogy maguk is összefogjanak és létrehozzanak ugyanazokra a feladatokra nyílt forráskózú, továbbfejleszthető, szerzői jogoktól mentes, ingyenes programokat. Egyik ileyen csoportosulás a GNU (General Public Licence).

Nyílt forráskózú irodai alkalmazáscsomagként jelent meg a 90-es években az ingyenes StarOffice a "Star Division" német fejlesztőcsapattól. 1999-ben Sun felvásárolta a céget. Ezt követően az újabb kiadásokat fizetőssé tette, majd visszalépett ettől és OpenOffice név alatt támogatója és koordinátora lett az ismét ingyens irodaprogramnak.

A most megjelent Open Office suite 2.0 beta már egy 'felnőtt' irodaprogtram. Ugyanakkor béta változata arra utal, hogy még nem hibamentes és a felhasználók és programozók visszajezéseit várják a végleges program kiadása előtt. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezáltal a hibák hamarabb kerülnek kijavításra mint szűkkörű fejelsztés esetében.

A programnak Windows változaton kívül Mac és Linux változatai is megjelentek letölthetők: www.openoffice.org

A magyar változat (OpenOffice 1.1) innen tölthető le: hu.openoffice.org



Nyílt forráskód és az Európai Únió

Nyolc Európai Úniós ország vezető cégei összeálltak és tervbe vették a hálózatok technológiájának harmonizálását, miközben szabad forráskódú programokat használnak.

Mint ismeretes a szabad forráskód jelentősége nem csak az, hogy szabadalmi védettségtől mentes , térítésmentes, bárki által másolható és felhasználható, de az is, hogy bárki által tovább fejleszthető, javítható és ezért előbb ér el egy hibamentes színvonalat mint a zárt ipari körben fejlesztett programok.

Megjegyzés: A "Quo Vadis Informatica" sorozatunkban használt, esetleg ismeretlen műszaki kifejezések magyarázata megtalálható Internet Értelmező Kisszótár kiadványunkban.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a bejárathoz