Quo Vadis Informatica? (40)
A Quo Vadis Informatica a negyedéves ÚMÉ Internet-kiadvány állandó rovata: X. évf. 4. sz. 2005. december
A 'merevlemez' diadalútja
A kezdetben "Wichesternek" nevezett merevlemez személyi számítógépek egyik legfontosabb, kezdettől fogva használt tartozéka. Mechanikus, mágneses adatrögzítés elvén működő adattároló, mely az adatokat kikapcsolt állapotban is megőrzi. Ellentétben a kezdettől szintén beépített (és csak utóbbi időben a noteszgépekből hiányzó), cserélhető hajlékony lemezzel, a 'floppy'-val, mely szintén mágneses eljárással rögzíti az adatokat (1,44 MB), a számítógép merevlemeze nem cserélhető.
Mire való?
A merevlemeznek a számítógépben két alapvető feladata van: porgramoknak és az adatoknak a tartós tárolása. Használati üzemmódban az operációs rendszer a kívánt programot és a szerkesztés alatt lévő adatokat átteszi a gyors, tetszőleges hozzáférésű RAM (félvezető kivitelezésű) memóriába, majd kikapcsolás előtt ismét vissza a merevlemezre.
A ma többnyire 7200 fordulat/perc sebességgel pergő korongok hozzáférési ideje rövid, (néhány msec nagyságrendű). Annak, hogy egyes programok betöltése a RAM munka-memóriába néha mégis sokáig tart, annak az az oka, hogy a programszerkesztők gyakran irgalmatlan terjedelmes programokat írnak, egyáltalán nem figyelve azok nagyságára és a problémát átruházzák a felhasználó merevlemezének és RAM memóriájának nagyságára és türelmére. (Régen erény volt számítógép programozók világában a programokat kellő gondossággal kisméretűre tervezni, Office típusú irodaprogramok ma több mint 200 MB nagyságúak!)
Merevlemez egységeknek ma szerves része egy néhány MB nagyságú félvezető alapú ú.n. "cache" gyorsítótár is, mely az adatkezelés gyorsítását szolgálja.
Évente kétszereződik a kapacitása
Míg 1990 táján a személyi számítógép tulajdonosának 10-20 megabájt tárolókapacitással meg kellett elégedni az ezredfordulóra 100-500 Gb kapacitású egységek jelentek meg mint belső, vagy mint kiegészítő külső tárolóegység és gyártóik az évtized végére megcélozták az 1 terabit nagyságú egységeket is. A kapacitásnövekedést két módon lehetett elérni: egyrészt a kezdeti egyetlen korongot tartalmazó eszközök mellett megjelentek a többkorongos tárolók, így ezek átmérője a kapacitás növekedése ellenére haszálható határok között maradt. Másrészt a felületi egységen rögzíthető adatok sűrűsége, a technika finomulásával megnőtt.
Mai alkalmazások
A számítógép korszak első évtizedeiben a -költséges- merevlemezeket nem lehetett a gépeken kívül látni. Ma egyrészt áruk csökkenése, másrészt a mobilitás követelményei új alkalmazásokat eredményeztek. Anélkül, hogy elterjedésüket számosítanánk, ma merevlemezek szerepet kapnak:
- nagyteljesítményű kiszolgálógépek (hosting) tárolóiban
- személyi számítógépekben és azon kívül elhelyezett (hordozható) kibővítésekben
- noteszgépekben
- PDA tenyérszámítógépekben
- elektronikus fényképezőgépekben, videokamerákban
- digitális műholdvevőkben
- DVD rögzítőkben
A szaporodó alkalamzások természetesen az árak csökkenését is jelentették, és ez napjainkra már az 1 euro/GB alá esett.
'Függőleges' mágneses rögzítés
Noteszgépek és annál kisebb méreű eszközök kategóriájába eső merevlemez alkalmazások kis átmérős lemezeket igényelnek. Mivel az adatsűrűség nem fokozható korlátlanul, tehnológia-váltásra is szükség volt. 2006 elején már öt eszközgyártó jelezte, hogy a 'vízszíntes' rögzítésről áttér a 'függőleges'-re, amivel a mikroszkópikus mágneses részecskék elhelyezkedését jellemzik az írófelületen. Fujitsu esetében ez pl. másfélszer nagyobb adatsűrűséget, pontosabban 105 Gbit/négyzethüvelyk helyett 150 GBit/négyzethüvelyk adatsűrűséget jelentett. A 2,5 hüvelykes, 2-korongos egység 2007-ben 200 GB-s kapacitással fog rendelkezni, Seagate 1,8 hüvelykes egységénél pedig 100-120 GB kapacitásrra számítanak.
Megszületett a kék lézer szabvány
Az ipari történések figyelői tudják, hogy műszaki újdonságokat kiállításokon bemutatni egy dolog, azt sikeresen bevezetni, a közönséggel elfogadtatni, majd megfizethető áron gyártani, egy másik. Régen volt már az, amikor egyetlen cég elég erős volt mindehhez (mint pl. a fogyasztói elektronikában annakidején a Philips cég). Ma először tőkeerős társakat kell keresni ahhoz, hogy a gyártandó termék ipari szabvánnyá minősülhessen, főleg akkor, ha az új eszközhöz még a tartalmat forgalmazó zeneipar, filmipar érdekeltsége is szükséges.
A kék lézer érdekcsoport, a Blue Laser Association (Philips, LG, Sony, Matsushita, stb. valamint a filmgyártó Twentieth Century Fox; Walt Disney Pictures and Television; Warner Bros. Entertainment) 2006 január 2-án végre rögzítette a szabványt, így megkezdődhet a licencek kiadása és a termék gyártása. Az új optikai lemez neve Blue-ray Disc vagy röviden BD, változatai pedig a BD-ROM, RD-R, BD-RE.
A kék lézersugárral (405 nm) írt lemezek kb. ötször annyi tartalmat tudnak egy lemezrétegen elhelyezni, mint a hagyománys vörös (650 nm-es) lézerrel rögzítettek. Pontosabban: egy rétegben 25 MB-t, két rétegben 50 MB-t. Ez több hagyományos játékfilm nagyságának felel meg, vagy egyetlen HDTV film tárhelyigényének. 2006 elején a TDK cég egy kísérleti, négyréteges, 100 GB kapacitású változatot is bemutatott.
Érdemes viszont a fentiekhez hozzá mondani, hogy az első lejátszóeszközök Pioneernál 1000. dollárba, az írók 1800.- dollárba fognak kerülni (részben a kék sugárzású lézerek költségesebb előállítása miatt). De nem elhanyagolható a szükséges lemezek ára sem, melyek 2006 elején egyrétegű kivitelben 18.- illetve 23.- dollárba, kétrétegű változatban pedig 25.- illetve 60.- dollárba fognak kerülni.
A 2006-os CES (Computer Electronics Show) kiállításon már egy PC-be beépíthető kéklézeres rögzítőt is bemutattak, de kérdés, hogy ebben az alkalmazásban, vagy inkább nagyfelbontású HDTV játékfilmek házimozi jellegű felhasználásában fognak az ilyen lejátszók előbb megjelenni.
[Mint már rovatunk korábbi számaiban írtuk, a kék lézeres technológia vetélytársa a Toschiba csoport által támogatott HD-DVD, melynek maximális tárolóképessége valamivel szerényebb ugyan, de technológiája közelebb áll a ma piacon lévő eszközök technológiájához, így könnyebben lenne bevezethető és olcsóbbnak igérkezik... A verseny tehát még nem dőlt el véglegesen.]
|