'Nagykorú' lesz a WAP

A mai "WAP" (Wireless Application Protocol) azaz a web-kommunikáció protokolljának mobiltelefo- nokra adaptált kistestvére segítette, hogy a "mobilok" 5-6 év alatt közel teljesértékű médiummá nőjjék ki magukat. Míg a múlt században (1999) maroktelefonok szerény képernyőin csak rövid, szövegszerű információ kaphatott helyet, mára nem csak szűk wap-oldalak, de szinte teljesértékű videoadások is csalogatják a komoly percdíjakat megfizetni hajlandó szerkentyűk tulajdonosait.

A mobiltelefonokhoz hasonló metamorfózison ment át a PDA (Personal Digital Assistent) készülék is, utóbbi jelentősége azonban - összehasonlítva a mobiltelefonokéval - lényegesen kisebb.

Az eredeti WAP protokoll az internet hagyományos HTTP protokolljának módosított, egyszerűsített, mobilvevőkre adaptált változata. (A két hálózat tud kommunikálni egymással. A mobilhálózat és az internethálózat között az átjárást egy hardver vagy szoftvermegoldású "gateway" szavatolja.)
A Wap protokoll előnye hogy a HTTP protokoll tapasztalataiból tanulva, annak hibáit elkerülte.
A WAP-oldalak -szerényebb lehetőségeik miatt- külön szerkesztést igényelnek. Ezt szolgálja a WML oldaltartalmat jelőlő nyelv, mely figyelembe veszi a mobiloknál adódó kisebb sávszélességet, memóriát és kijelzőt. Az így szerkesztett oldalak megjelenítéséhez megfelelő 'nézegető' (böngésző) szoftver szükséges. Személyi számítógépek web-böngészői (Explorer, Firefox) nem tudják a wap-oldalakat megjeleníteni.

Kezdetben csak kevés tartalomszolgáltató volt hajlandó web-oldalaik mellett különmunkát igénylő Wap/WML oldalakat is fenntartani. Az első szövegalapú WAP-kiadványok között volt a Biblia és a Wikipedia lexikon (Wapedia).
Fenti okokból született a WAP 2 szabvány, mely a sokoldalúbb XHTML nyelvet használja, mely a hagyományos HTML-ből könnyebben levezethető.
Ugyanakkor az Opera webböngésző fejlesztői létrehoztak egy különleges wap-böngészőt, mely hagyományos web-oldalakat képes zsugorítva és tologatva mobil kijelzőkön is megjeleníteni.

Ugyanakkor korlátozta még a médium használhatóságát, hogy a GSM mobiltelefon hálózat csak 9,6 Kbps adatátviteli sebességre volt képes. A GPRS-hálózatok javítottak a helyzeten, de az igazi áttörés napjainkra érkezett el, amikor is a -nagy pénzeken vásárolt és felszerelt- UMTS hálózatok több Mbps adatátvitelt, értsd digitális TV-adások mobiltelefonokra történő átvitelét teszik lehetővé. Igaz, UMTS hozzáférések egyelőre csak a nagyvárosokban lehetségesek és az országos lefedettség csak évek múlva várható, de ahol már működik, ott valóban látványos műszaki újításról beszélhetünk.

A maroktelefonok gyors fejlődéséhez már hozzászokott a hétköznapi társadalom - mint tudjuk a vezetékes telefon-bekötések már száma már jelentősen apad - de a legújabb mobilkészülékeknél nem csak a távbeszédről, hanem a fényképezésről, sőt a TV birodalmáról is szó van.

Biztos, a 'marokméret', értsd a kijelző szerény, 5-6 cm-es átmérője nem veszi fel a versenyt a szobai, falonfüggő, 1 méter átmérős LCD TV-képernyőkkel, de a mobilitás sok esetben megfizethetetlen előny!
Utóbbit sem magyar, sem más nemzetiségű fiataloknak nem kell magyarázni. Kezdve az egyszerű csevegéstől, a játékokon, sporthíreken keresztül egészen az idegenben használható zsebszótárokig sok wap-alkalmazás van ami már egyszerű GSM hálózatoknal lehetséges sőt olykor hasznos is lehet.

Következő lépés volt egyszerű fényképeknek a küldése, akár a beszélőtársról, akár a távoli tájakról; Igaz ez 9,6 Kbps-nél sokáig tarthat, de máris jöttek a GPRS hálózatok és az azokat használni tudó mobiltlelefonok (és PDA-k). Nagyban segítette ezt a lépést a párhuzamosan fejlődő digitális fényképezés, legfőképpen, mert a képfelvevő csipek ára rohamasan esett.

Az igazi videotelefon (mozgóképek) ígérete további lépést jelentenek, miután a hálozatsebességek nagyot léptek előre. A tökéletesített GPRS (EDGE) átlépte a 100 Kbps küszöbét, így kisfelbontású, kisméretű mozgóképek megjelenhettek a mobiltelefonok képernyőin.

A GSM-re épülő, de annál gyorsabb GPRS valamint EDGE hálózatok kevés befektetést igényeltek, de következő lépés, a (3G) UMTS-hálózatok létrehozása több országban a bukás szélére vitte a telefontársaságokat. Főleg ott, ahol a hozzávaló frekvenciákat a telekom-vállalatoknak az államtól kellett megvásárolni.

A ma működő ilyen hálózatok az eméleti 2 Mbps helyett egyelőre csak pl. 384 Kbps-el működnek. A jelentős befektetések gyors megtérülésére szükség lenne, mert máris vár a következő technológia a szoftvermegoldással felfejlesztett (3,5G) HDSPA szélessávú telekommunikációs szabvány. Ez elméletileg 14 Mbps adatátviteli sebsséget ígér, tehát TV-átvitelt is.

Egyidejűleg a készülékgyártók sem alszanak. Ezt bizonyítja a mellékelt kép melyen egy folyamatos (streaming) video vételére alkalmas BenQ-Siemens HDSPA készülék látható.

Fentemlített hálózatok összehasonlításban:

* 2G GSM : 9.6 Kbps vagy többszöröse HSCSD technológiával
* 2,5G GPRS: 52 Kbps lehetséges kibővítése 128 Kbps-ig EDGE technológiával
* 3G UMTS: 384 Kbps (maximálisan 2Mbps elérhető, de ez még nem nyert gyakorlati alkalmazást)
* 3,5G HSDPA: maximálisan 14 Mbps letöltési sebességgel;

De a fák sehol nem nőnek az égig. Az UMTS adóantennák (2 GHZ) lakóépületeken történő elhelyezését több országos körzetben egészségügyi szempontból problémásnak látják. Egy német és egy svájci tanulmány ellenkező következtetésre jutottak, az egyik nem, a másik egészségi károsodást vélt megállapítani az antennák közelében lakóknál. Ahol pedig nem tudnak károsodást megállapítani ott sem mondható biztosra, hogy az nincs, hanem csak azt, hogy nem tudtak ilyet megállapítani.

A napi gyakorlatban a mobil-csevegésen és levelezésen túl, az egyirányú 'fogyasztói' kommunikáció, azaz a (wap)-böngészés, zenehallgatás, videonézés lesz a meghatározó alkalmazás. Ugyankkor -legalább is kezdetben- a video-szerű adattömegek kezelésének költségei határt fognak szabni az ilyen mobilszolgáltatások gyors terjedésének.


A cikkben használt rövidítések és műszaki kifejezések magyarázata megtalálható web-tanyánk Internet Értelmező Kisszótár rovatában.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a bejárathoz