4-5 esztendővel ezelőtt az üzleti világnak az volt a véleméye a Web-ről, hogy az 'üzleti kommunikációra' -értsd eladásra- használhatatlan. Bármilyen szép tulipánfajtát mutatott is be honlapján pl. egy kertészeti üzem, nem álltak sorba a vevők a tulipánhagymákért... ellenkezőleg, rá se kattintott senki a cég oldalaira.
De a találgatás fentiek okát illetőleg, nem tartott sokáig. Szemfüles üzletemberek hamar rájöttek, hogy nem az Internet csendes sarkaiban kell portékáikat reklámozni, hanem ott, ahová valamilyen más okból gyakran ellátogatnak az internetezők.
A mai gyakorlatban, a Web-tanyák látogatottságát illetőleg, első helyen szerepelnek a keresőprogramok mint pl. Yahoo, AltaVista, stb. Ezek több tízmillió látogatót is számlálnak naponta! Igy ezek köré a keresők köré szerkesztették az u.n. "Web-kapukat" (portals), telerakva azokat hirdetésekkel. Ezek a kapuk a mai gyakorlatban -a sok reklám miatt- esetenkint 200 kB terjedelműre is megnőttek, így lehívásuk sokszor rendkívül lassúvá vált. [Egy -a fentiektől eltérő- gyors keresőről sorozatunk legutóbbi számában számoltunk be.]
A másik Internet-alkalmazás, ahol naponta sokan fordulnak meg, és melyet a hirdetők ezért szintén nem akarnak kihagyni, az az elektronikus postaládák környéke. Ennél az alkalmazásnál is gyorsan megindult a reklámáradat, többnyire mint névreszóló reklámlevél (spam).
Mivel a hagyományos "POP3" levelezőrendszerek tarka reklámokra alig alkalmasak, azonkívül a kéretlen tolakodóreklámokat ma már a szolgáltatók többnyire ki tudják szűrni, megint új utakat kellett a hirdetőknek keresni. Kitalálták, hogy át kell csalogatni a levelezőket a Web-re és az ott lehetséges reklámbevételek fejében a postaládát akár "ingyen" is lehet adni. Ebből lett a "Web-alapú levelezés" (Web-based e-mail, Web-mail). A felhasználóra ömlesztett reklámáradat tehát a ma egyre szaporodó 'ingyen' osztogatott postafiókok ára.
Részletesebben vizsgálva a "freemail", azaz "ingyenposta" műfaját, a szolgáltató a postafiókért természetesen szintén megkapja az ügyfél pénzét, csak közvetve. Bejelentkezéskor annyi személyi adatot kérnek, hogy a hirdetéseket ezek alapján testre lehet szabni, és az ilyen reklámhelyekért pedig többet fizetnek a hirdetők.
Rosszabbik esetben a személyi adatok még el is adhatók... akár még biztonsági szerveknek is. Ilyen esetek ellen jogi eljárások is indultak már.
További bevételi forrása lehet a szolgáltatónak a telefontársaságoktól kapott térítés a megnövekedett forgalom fejében.
Az USA-beli Hotmail volt az első Web-posta szolgáltató, majd tucatjával követték azt a többiek. Magyarorságon számos -magyar feliratú- Web-kapun belül kínálnak ilyen postafiókot a kapuk üzemeltetői. Ismertebb ilyen szolgáltatók ma pl.:
http://freemail.hu
Nemzetközi 'ingyenposta' pl. a "Hotmail" (Microsoft), "WebMail" (Netscape), "YahooMail" (Yahoo), stb.
A Web-alapú postafiókok előnyös tulajdonsága tehát nem az ingyenesség, hanem, hogy azok helyi szolgáltatóktól függetlenül, az egész világról elérhetők, ugyanúgy mint egy tetszőleges Web-oldal. A levelezőprogram a Web-posta küldeményeknél azonos az ismert Web-böngészőkkel, tehát pl. a Netscape Navigator 4.0, az Internet Explorer 4.0, vagy azok későbbi változataival. A postafiók tulajdonosa bármelyik Web-hozzáféréstől, pl. -egy könyvtárból- bejelentkezhet azáltal, hogy begépeli Web-posta szolgáltatójának URL-címét, majd amint megadta nevét és azonosítóját, kinyílik postaládája. Tehát még saját számítógép sem kell hozzá. A Web-hozzáférés díját és a telefonköltségeket természetesen valakinek ez esetben is fizetni kell.
A Web-levél másik előnye, hogy a html nyelven szerkesztett szövegeknek a magyar betükészlet nem probléma, szerkesztésnél az összes Web-elem használható, azonkívül a levélhez bármilyen formátumú melléklet, így pl. teljes Web-oldalak is csatolhatók.
Hátrányai a rendszernek, hogy a legtöbb esetben csak élő Web-kapcsolat mellett lehet ilyen leveleket írni és olvasni, ami nem csak pontatlan szövegekkel, de hálózati többletköltséggel is jár. Azonkívül, -mivel a levélírás és olvasás a nem erre a célra készült böngészők segítségévél történik- az ilyen levelezők még nélkülözik fejlett POP3-levelezők sokoldalúságát.
De a 'postafejlesztők' sem alszaknak. Több szolgáltató ajánl már a webes postafiók mellett -ugyanazon szolgáltatáson belül- hagyományos POP3-as postafiókot is web-független írás-olvasásra, de a sokoldalúság kedvéért is. Ugyanakkor a legtöbb web-posta szolgáltató korlátozni szokta az ingyen postaláda nagyságát (2-10 MB), vagy annak a havi forgalmát (pl. 200 MB havonta). Nekik nem érdekük a hosszadalmas kapcsolat, hanem a gyakori kapcsolat.
Egyelőre tehát a hibríd megoldások a legsokoldalúbbak. Lehetséges azonban, hogy a jövőben az egész Internet-társadalom a web-alapú levelezésre tér át. Nem az ingyen postafiókok miatt, hanem azért, mert a HTML-szabvány alapjában kikerüli mai eltérő POP3 levelezőrendszerek összeférhetetlenségét.
Big Brother... avagy poloskák az Interneten
1999 folyamán nem múlt el hónap, hogy
ne látott volna egy-egy merőben felrázó leleplezés napvilágot... melyekből kiderült, hogy ki mindenki kiváncsi a békés internetező személyi adataira, szokásaira, levelezőpartnereire és, hogy mit ír és olvas, miket vásárol, mik a gyengéi és esetleg, hogy annakidején majd mivel zsarolható...
A szakma természetesen nem új. A telefon-lehallgatást a vasfüggöny mögötti rendőrállamok különös következetességgel végezték, de a "szabad világ" is ismerte a módszereket akkor is, ha inkább csak kriminológiai vagy nemzetbiztonsági okokból alkalmazták.
Most viszont itt az Internet, mindenki hozzáférhet, ami óriási előny, de amint az ilyenkor lenni szokott, a sok 'egyenlő' felhasználó között vannak 'egyenlőbbek', akik azt hiszik hogy nekik mindent szabad! Olyat is, amit az Interneten kívüli életben nem. Amiről itt szó van az a titkos, a felhasználó tudta és beleegyezése nélküli adatgyűjtés. A meglepő az, hogy a főszereplők tekintélyes cégek és intézmények.
Cookie: Amikor 3-4 esztendővel ezelőtt megjelentek az első 'sütemények', a 'cookiek' a Világhálón, ezek a kis nyomozóprogramok udvariasan bejelentkeztek és egy kattintással kizárhattuk azokat portánkról. Aki ezt nem tette meg, annak merevlemezén a kis programok körülnézhettek és adatokat szolgáltathattak a sütemény feladójának a kliens szokásairól, amint legközelebb kapcsolatba került azzal.
Intel PSN: 1998 végén röppent fel a hír, hogy Intel a Pentium-III-as sorozatát u.n. PSN (Personal Serial Number) azonosítószámmal láttal el, mely lehetővé teszi a felhasználó nyomon követését az Interneten és hívásra tájékoztatást ad mebízójának. Magyarul: a Pentium III nyomkövető képessége lehetővé teszi, hogy pl. az amerikai nyomozó hatóságok vagy az Intel maga, felhasználói adatokhoz jussanak a felhasználó megkérdezése nélkül.
Microsoft NSAKEY:1999 tavaszán Andrew Fernandez titkosítási szoftverszakértő észrevette, hogy a világcég a Windows-95/98/2000 és NT operációs rendszerekbe egy titkos kiskaput épített "NSAKEY" jelöléssel, melyen keresztül bejárást biztosíthat amerikai állami biztonsági szerveknek (NSA), hogy az operációs rendszer feltérképezze környezetét és arról a titkosszolgálatnak "beszámolhasson". Microsoft a kiskapu ilyenjellegű felhasználását azonnal cáfolta, de maga a lehetőség félelemkelő, nem is beszélve arról, hogy jogilag is teljesen megengedhetetlen.
Microsoft GUID: A "Global Unique Identifier" egy olyan szám, melyet a szoftvercég programjai bizonyos adategységekhez (pl. egy Word-levélhez, másolathoz, letöltéshez, stb.) hozzárendelnek és ezáltal egyértelműen felismerhetővé tesznek. Különböző szoftverjeik különböző GUID azonosítókat használnak. Felmerült a kérdés, hogy ezeket az azonosítókat a továbbiakban ki és mire használja azután majd fel. Felmerült a gyanu, főleg irodai környezetben ezek azonosíthatják a konkurenciától származó hardvert és szoftvert és visszajelezhetnek megbízójuknak. Jelenleg az amerikai Állami Kereskedelmi Hivatal (FTC) tanulmányozza az eljárás következményeit.
Microsoft úgy kommentálta, hogy a fentiek egy "tévedésen" alapszanak és majd kijavítják...!
Real Networks a közelmúltban bűnbánóan bejelentette, hogy a RealPlayer és a RealJukebox programok a GUID segítségével titokban visszajelezték, hogy a programok használói milyen CD-ket és azokon milyen zeneszámokat játszottak. Ugyanakkor igéretet tettek arra, hogy a továbbiakban felhagynak ezzel a gyakorlattal.
Poloskák: 1999 november folymán kiderült, hogy elmúltak a boldog idők amikor még a 'cookiek' -belépésük előtt- udvariasan bejelentkeztek. Web-oldalak ma -meglátogatásuk esetén- önműködően elindíthatnak kémkedést a gyanutlan böngésző számítógépén, mert mind a két híres böngészőprogram: a Netscpe Navigator valamint az Internet Explorer -különböző módon ugyan- de lehetőséget adnak erre.
ECHELON: Minden idők legnagyobb állami kémkedésére "ECHELON" néven derült fény. E szerint nem kevesebb mint az Egyesült Államok hírszerzőszolgálatai, az Egyesült Királyság, Új Zéland és Ausztrália többé kevésbé hivatalosan is bevalották egy olyan projekt létezését, mely az egész világ elektronikus kommunikációját ellenőrzi (telefont, faxot, stb. beleértve) intelligens ügynökök segítségével. A temérdek anyagot intelligens robotok több módon szűrik, majd relevánsnak tűnő információkat kiértékelik.
Igaz, a KGB még nem kapcsolódott be, legalábbis nem tudunk róla. De, hogy a fenti "szabad (vad-)nyugati" gyakorlat teljesen illik az ő eszköztárukba, ahhoz nem fér kétség.
Megpróbálhatnánk fenti jelenségek ellen mindenféle bénító vírusküldeménnyel védekezni, hogy azután kétszer is meggondolják a főszereplők, mielőtt még egyszer hasonló belopakodást terveznének privátéletünkbe...
De van egy ennél sokkal egyszerűbb és főleg keresztényibb válasz is.
Viselkedjünk mi magunk felelősségteljesen a Világhálón: Elvből ne használjunk lopott szoftvert, amit leírunk az igaz legyen, és ne sértsük meg senkinek a személyiségét. Másszóval, ha szaporodnak is a hitvány garázdálkodók az Interneten, inkább nagyságunkról teszünk tanuságot akkor, ha nem állunk be közéjük a sorba!
Fizetőképes USA-beli ügyfeleknél a módszer annyira megéri, hogy 'ingyen-számítógép' projektek is indultak már, egyidejű áruvásárlási kötelezettséggel, természetesen a hirdetőktől...
http://dpg.drotposta.hu
http://stop.extra.hu
http://egon.gyaloglo.hu
Némelyik ilyen rendszer ismeri az u.n. "HTML-leveleket" is (HTML in e-mail), és szinte az összes továbbítja -kérésre- a leveleket egy másik, hagyományos, POP3 postafiókba is. Ugyancsak lehetséges néha egy webes postafiókon keresztül, egy vagy több POP3 postafiókba is betekinteni.
Mivel ez a tény szakkörökben óriási felháborodást keltett és az amerikai adatvédelmi jogászok is tiltakoztak a módszer ellen, Intel közzétett egy kikapcsolási kódot, amellyel lehetséges a PSN-t hatástalanítani. Mondanunk sem kell, hogy ezt a legrövidebb időn belül sikerült kívülállóknak feltörni.
Az Európai Parlament egyik szakbizottsága vizsgálja az ügyet és mérlegeli a Pentium-III teljes betiltását Európában.
Tolvajcégek specializálódtak az ilyen kémkedésre. A felhalmozott adatokat kiértékelik majd ezeket eladhatják akár hirdetőirodáknak, akár a konkurenciának, stb. Ennek a privacy-sértő gyakorlatnak a jogi kivizsgálása is a fentemlített FTC asztalán fekszik.
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra