Ezerszázéves történelmünkből (18):
A koronázási jelvények története
A Szent korona
A Szent Korona maga a koronázási jelvények legfontosabb, de egyúttal legvitatottab darabja is. Szent István király az egykorú feljegyzések tanusága szerint II. Szilvester pápától kért és kapott koronát és egy aranyozott lándzsát, amely szintén az uralkodás szimbóluma volt.
Amikor Orseolo Péter 1044-ben, III. Henrik német-római
császár segítségével Ménfőnél megütközik Aba Sámuel királyi csapatával
és győzelmet arat, másodszor is trónra kerül, majd hálából felajánlja Magyarorszgot
III. Henrik császárnak.
Ennek jeléül átadta a császárnak Szent István aranyozott
lándzsáját és a királyi koronát. III. Henrik császár visszaküldta Rómába
a magyar király függetlenségét jelképező tárgyakat, ahol a felfüggesztett
kard a Szent Péter bazilikában sokáig látható volt. A korona további sorsa
azonban ismeretlenné vált.
Mai Szent Koronánk -Györffy György történész feltevése szerint- egy Szent István-i ereklyének (koponyaereklye-tartónak) és egy alsó, görög eredetű ajándék koronának összeforrasztásából keletkezett, amelyet Dukász Mihály bizánci császár 1074 körül ajándékozott I. Géza királyunknak vagy bizánci származású feleségének.
Tény, hogy a korona -jelentős részben- két eltérő műhelyben, két tárgy összeállításából készült. Az alsó részen látható bizánci zománcos lemezeket görög, a felső részt kereszt alakban metsző félköríves pánton lévőket latin betüs feliratokkal látták el.
Vitatott továbbá, hogy a két korona egyesítése mikor történt meg. Egyes vélemények szerint III Béla király korában (1172-1196), újabb kutatások azonban I.Kálmán (1095-1116) korára teszik a korona mai formájának kialakítását.
És a megdőlt kereszt a koronán? Mennyi találgatás és feltevés ezzel kapcsolatban is. Váczy Péter történész véleménye 1984-ből: "a kérdést az dönti el, hogy hiába keresünk, sem Bizáncban, sem Nyugaton nem találunk dőlt keresztet a koronákon. A kereszt mindig áll, s így -a szokásnak megfelelően- állt a magyar koronán is". De mikor ferdült el a kereszt? Valószínűleg a 16. században, ütés következményeként, a kalandos menekítések folyamán.
A királyi palást
A királyi palást hitelesen bizonyíthatóan immár majdnem 1000 éves. Eredetileg miseruha volt, amelyet Gizella királyné, Szent István felesége készíttetett és ajándékozott a Fehérvár-í Szűz Mária egyháznak 1031-ben. A paláston látható Szent István királyunk, Gizella királyné és Szent Imre herceg leghitelesebb arcképmása.
A jogar
A magyar jogar, amely szintén a királyi hatalom jelképe volt, egy buzogány alakú fegyvert megjelenítő szimbólum, mely egyedülálló volt a középkori Európában. Egy farúdra illesztett hegyikristály gömbböl áll, amelyet három oroszlán metszett dísze ékesít. Aranylemez foglalatát finom arany, 'aranyfiligrán' díszítés borítja. Ez egy X. századi arab munka. A rudat befedő aranyozott 'ezüstfiligrán' 1160-80 körüli magyar munka.
Az Országalma
A mai országalma az Anjou királyok idejéből való, mivel az eredeti elveszett. Az országalma a középkori királyság területének földjét szimbolizálta. A magyar országalama esetében különleges, hogy azon a kettőskereszt található, ellentétben a többi európai országalmával.
A kard
A kardnak mint a védelem jelképének szerepe az volt, hogy a koronázási szertartásokon a megkoronázott urlakodó a koronázási dombra föllovagolt és a négy égtáj irányába tett vágásokkal jelezte, hogy az országot minden irányból érő támadással szemben megvédi. Az eredeti kard szintén elveszett, a mai a 16. században készült.
(folytatjuk)
[A koronázási jelvények fenit felvételei egy kis bemutató kíván lenni Szelényi Károly művészi sorozatából, mely a Kovács Éva - Lovag Zsuzsa a 1988-ban a Corvina kiadónál megjelent Koronázási jelvények című könyvben található.]