Míg az egyszerű CD-ROM meghajtóknak már néhány éve elfogadott helyük van az asztali számítógépekben, napjainkra a lézeroptika, az egyszerírható és többszörírható CD-lemezek tárfelületeinek aktív anyagai, valamint a rögzítés technológiája, megértek a biztonságos számítástechnikai alkalmazásokra. A sorozatgyártás következtében (t.k. a Philips gyárban Győrött) a meghajtók árai kezdenek a többi PC-tartozék nagyságrendjébe kerülni. A 640 MB-s tárlemezek maguk egyszerírható kivitelben már kb. 600 forinttól, az újraírhatók pedig kb. 1500 forinttól kezdve kaphatók. Mivel áruk további esése várható, nem lenne meglepő, ha azok 2-3 éven belül megközelítenék a mai jobbminőségű 'floppyk' árát.
Míg a többgigabájtos DVD (Digital Versatile Disc) szabványok területén az ipari csatározás még mindig nem csitult el, Philips és Sony 2000 nyarán előreléptek a hagyományos CD továbbfejlesztésével. Ugyanannál a lézerhullámhossznál (780 nm) az eddigi 1,6 mikrométer átmérőjű lyukak helyett 0,833 mikrométereseket 'írnak', így a lemez kapacitása (legalábbis egy irányban) megkétszereződik. Fenti előrelépést jobban fókuszáló lencsékkel érték el, a többi jellemző lényegében maradt.
CD-R/RW a fénykép- és filmrögzítésben
Az elektronikus fényképezés és filmezés két műszaki feltétel megvalósulásán múlik. Ezek hivatottak a ma már rendkívül fejlett, de még mindig vegyi kezelést igénylő filmkockák szerepét átvállalni.
Sony több évvel ezelőtt bevezetett mágneses floppyval működő elektronikus fényképezőgépe egyszerűségéről ismert. Népszerűségre tulajdonképpen sohasem tett szert. Problémája a kis felbontás mellett a kis tárhely: 20/40 felvétel lemezenkint.
Elektronikus filmkamerák hagyományos tárolóeszköze eddig a különböző méretű kazettákba zárt mágneses szalag volt. Ezek technológiája érett, kapacitásuk a háromdimenziós tárolás lehetősége miatt jelentős. Nem logikus tehát lemezalakú, kétdimenziós tárolókra gondolni, főleg nem a filmezésnél.
Hasznos, térítésmenetes programok a Web-en
Az ingyenprogramoknak egy másik csoportja a 'mintaprogram' (shareware). Ezek alkotóinak többnyire nagyon is átgondolt üzleti tervük van a programmal. Eleinte ingyen-használatra adják ki azokat bárkinek, majd egy idő után, -egy beépített időzítő működése nyomán- a program működésképtelenné válik. További gyakorlat, amikor a mintaprogram csak korlátozott funkcionalitású, pl. nem lehet azzal munkánkat elmenteni vagy kinyomtatni.
Mégis vannak értékes programok, melyek nem üzleti indíttatásból születnek, hanem pl. az egyetemeken vagy egyszerűen hivatásos programozók szabadidejében. A kiváltó ok pl. egy érdekes kihívás a programozó érdeklődési területén vagy egyszerűen hobbyjáról van szó. Híres példája ennek a LINUX operációs rendszer, mely egy egyetemi tanulmány keretében született. A programját ingyen publikáló finn diák köré csoportosultak azután hivatásos és műkedvelő programozók, és tovább fejlesztették és fejlesztik ma is a nyílt forráskódú (open source) LINUX programot. Sokszor levelező csoportok alakulnak egy-egy ilyen program (pl. zeneprogramok) köré.
Végül vannak progromozók, akik azért bocsátják ingyenes közhasználatra programjaikat, mert így legalább személyes elismerést is nyernek. Munkaadójuk különben sehol nem publikálja, hogy a cég egyik vagy másik sikeres programja kinek a mesterműve.
Alábbiakban egy sorozatot indítunk a Web-ről ingyen lehívható (freeware) programokról, melyek megkönnyítik a kispénzű, internetezni kívánó kortársak munkáját. Elsősorban azokat a programokat keressük, amelyeknek magyar (pl. nyelvhasználati) vonatkozásai is vannak.
Egymilliárd oldalas Web-kereső
A hagyományos magyar keresők pl. Heureka, Altavizsla, stb. rendszerük miatt eredményesebben és 'mélyebben' keresnek magyar Web-tanyákon mint sok külföldi keresőprogram. Mégis születnek újabban nemzetközi keresők is, melyek kitűnnek eredményességük és gyorsaságuk miatt akkor is, ha magyar témakörökben keresnek. Gyorsaságuk egyik fő oka, hogy reklámmentesek. 1999-ban adtunk hírt a rendkívül gyors "Fast Search" keresőről, napjainkban nagyon jól vizsgázik a "Google" kereső: http://www.google.com/.
Hatékony keresési algoritmusai mellett örvendetes, hogy ez a kereső 'magában,' tehát nem csak egy reklámmal borított oldalba ágyazva, és éppen ezért gyorsan
jelenik meg és máris kezdhetjük a keresést. Érdemes gyorsan talált eredményeit összevetni több hagyományos kereső találataival.
'Oktató' honlap-szerkesztőprogram
Mindez valóban nagy előrelépés ha meggondoljuk, hogy egy-egy ilyen lemezen 640 MB tárhelyet kapunk, amit néhány évvel ezelőtt, új PC-k Winchester merevlemezei sem értek még el. A cserélhető lemezek ára pedig már most csak 1%-a a nemcserélhető merevlemezek árának. A lemezek élettartamát illetőleg hiányznak még a kemény adatok, de az mindenképpen évtizedekre tehető, amennyiben nem éri fizikai károsodás a lemezeket. Jelentős eltérés marad továbbra a merevlemez és a CD-R/RW írási sebességében. Itt továbbra is a merevlemez viszi el a pálmát egyszerűen azért, mert a mágneses tér felépítése gyorsabb mint a lézer-okozta hőhatás felépítése.
1,3 GB-s CD-ROM/R/RW
Az új meghajtók 2000 őszétől lesznek kaphatók, az előrejelzések szerint mindhárom változatban (CD-ROM/R/RW). Az új lejátszók várhatóan 'lefelé' kompatibilisek maradnak a hagyományos CD lemezekkel.
Mire lesz az 1,3 GB-s CD használható?. A mai audio-CD-t húsz évvel ezelőtt Beethoven 9. szimfóniája rögzítésének szükségletére méretezték.
Audió után a video következik, de jóminőségű játékfilmek tárhelyigénye a több GB-s nagyságrendbe esik.
Ha viszont megelégszünk az analóg rögzítésű (VHS) videorögzítők képminőségével, ahhoz hasonló minőség érhető el az MPEG-1 digitális kódolással. Ez esetben egy másfél órás film bőven ráfér az új 1,3 GB-s írható CD-kre.
Ugyanakkor a TV-minőséget megközelítő MPEG-2-es kódolású filmekre méretezték a DVD-lemezt. Másfél órás játékfilmek ilyen kódolással legalább 2 GB-t igényelnek. A 4,7 GB-s DVD rögzítőrekorderek azonban napjainkban még megfizethetetlenek.
Igy várhatóan -ideiglenes megoldásként- szerephez fog jutni az 1,3 GB-s CD is, megfizethető árú rögzítő hardver kiséretében.
Egyik az érzékeny és nagyfelbontású érzékelő (pl. CCD-szenzor), a másik a rögzítőrendszer.
Mindkét feladat elektronikus változatban csak lassan éri utól -ha egyáltalán- a mai filmek tulajdonságainak fejlettségét.
Alábbiakban a rögzítés feladatára mutatunk be néhány új javaslatot, melyre elvben három technológia alkalmas: a félvezető (Flash-RAM), a szalagszerű kazettás, valamint a korongalakú tárolók technológiája.
Mai fényképezők ennek sokszorosát szeretnék megkapni ugyanilyen alacsony áron. Videofilmezésnél pedig képek sorozatát, nem kevesebb mint 25 képet szeretnénk rögzíteni másodpercenkint!
Sony új "Mavica"-ja (MVC-CD1000) már egy nagyfelbontású (1600x1200) érzékelővel lett ellátva, de ami ennél érdekesebb, az a 8-cm-es egyszerírható "CD-single"
használata a rögzítésre. Utóbbi méretei szerényebbek mint a hagyományos floppyé (lásd fenti képünön). A várhatóan 800 forintba kerülő lemezre nem kevesebb mint 185 megabájt adat fér, ami a nagyfelbontású fényképek esetében is bőséges.
Ezek a kis, egyszerírható CD-lemezek mindenképpen sokkal olcsóbbak lesznek mint a Flash-ROM memóriák, de a fényképezőgép maga sajnos 300.000 forintos árával csak hivatásos fényképészek kezébe való.
A nagy tárhely mellet a rögzítési sebesség is fontos. Video-filmezésnél 25 digitalizált képet rögzíteni másodpercenkint komoly feladat, mert párhuzamosan a felvétellel a kamerában a kódolást (bitredukciót) is el kell végezni ami jelentős számítástechnikai teljesítmény.
Utóbbi hónapokban több kisméretű merevlemez tárolót mutattak be filmkamerák számára is, legtöbbször többlemezes ('többemeletes') kivitelben. Ezekből a tár megteltével a video-filmet egy külső tárolóba kell átjátszani.
Ugyanakkor megjelentek az első, kisméretű (8-cm-es) írható DVD-k videokamerákban is, amint a mellékelt HITACHI model fényképe mutatja. Az árukat ugyan egyelőre még jobb nem kérdezni (Japánban 284.000 yen). A a lemezek cserélhetősége nagy előérelépés a merevlemezekkel szemben, mert a gyakorlatban a filmkazettáknoz hasonló módon kezelhetők.
Hitachi DVD-single lemeze megfordítható és oldalankint 1/2 óra video-felvételre elegendő.
Úgy az elektronikus levelezéshez mint a Web-böngészéshez, vagy akár egy saját honlap szerkesztéséhez, ma több fejlett alkalmazás, (szoftver) térítésmentesen beszerezhető. Ezt főleg azok tudják, akik rendszeresen böngésznek a Web-en és látják a (valós és valótlan) "free" azaz ingyenes ajánlatokat. Híres példái ennek a "böngészőháború" idején ingyen osztogatott Netscape Navigator és Internet Explorer böngészőprogramok voltak, melyek azután a versenyben többfunkciós programokká nőtték ki magukat. Az 'ingyen' az ilyen esetben legtöbbször azt jelenti, hogy az illető cégek piaci részesedést akarnak maguknak vásárolni és csalétekként, tehát reklámból osztogatják a programokat. Az ilyen programok fejlesztését a cég reklám-költségvetéséből fizetik. A programokba fektetett munka árát pedig visszakérik egyéb termékeik megemelt árán keresztül.
A felhasználónak a továbbhasználathoz vagy a kibővített munkaképességhez, mindkét esetetben a fizetni kell. Az igaz, hogy sok mintaprogramért csak csekély összeget kérnek, mert ami a Web-en egyszer népszerű lesz, az nyomban sokezer vásárlót is jelent.
Egy másik nyelvérzékeny ingyenprogram a "FirstPage-2000" honlapszerkesztő. Míg a legtöbb web-szerkesztő (editor) program az u.n. "WYSIWYG" (= What You See Is What You Get) módszeren alapszik, azaz a szerkesztő csak a kívánt végső megjelenítést látja, de nem a Web-oldal forrásszövegét (source). A 1stPage-2000 a forrásszövegszerkesztést támogatja. A WYSIWYG módszer ugyan gyorsabb szerkesztést tesz lehetővé és nem is kell hozzá ismerni a html-kódolást. Hátránya, hogy a html kódolást a szerkesztő így nem is tanulja meg soha, és összetettebb oldalakat nem is tud azután szerkeszteni.
Hivatásos weblap-szerkesztők többnyire 'kézzel' szerkesztik oldalaikat
forráskód változatban. Ezt könnyíti meg az ingyenes "1st Page 2000 2.0" html szerkesztőprogram (http://www.evrsoft.com)
Előnye, hogy a kódolást nem csak többszínű elemekkel teszi könnyen ellenőrizhetővé de az is, hogy sok 'előregyártott' html-kombinációt, sőt pl. 'java-scripteket' is ismer, így a szerkesztést meggyorsítja. Magyar szerkesztők számára fontos, hogy a magyar betük is előállíthatók a programmal. Az ISO 8859-2 betükészletet ugyan közvetlenül nem ismeri és az ISO 8859-1 nyugati betükészletettel szerkeszt, de ha az oldalt bevező "meta" utasítások közé beírjuk az ISO 8859-2 parancsot, akkor mai böngészők szabályos magyar ő-ket és ű-ket fognak megjeleníteni (lásd pl. ezen oldal forrásszövegét (page source).
A program sok gyakorlati webszerkesztő munkája nyomán készült, és közvetlen címláncokat tartalmaz html-tanfolyamhoz és a legújabb html szabvány kódszótárához. A programnak már több mint 130 ezer felhasználója van és eddig is már számos szakmai díjat nyert.
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra