Quo Vadis Informatica? (19)


A Quo Vadis Informatica a negyedéves ÚMÉK Internet-kiadvány állandó rovata: V. évf. 3 sz. 2000. szeptember

(Fény-)képes levelezés (html in e-mail)

Amióta elindult a mára már annyira sikeres elektronikus levelezés, azóta létezik az óhaj, hogy leveleinkhez rajzokat, fényképeket, vagy más dokumentumokat -vagy akár egy zeneszámot is- csatolhassunk. Ez nem magától értetődő, mert az eredeti levelezési szabványt -melyet minden mai levélíró- és olvasó-programnak érteni kell- a legegyszerűbb angolbetüs szövegekre lett méretezve. Évekkel később jött létre az ú.n. MIME kiegészítés, mely képes ékezetes magyar betüinket, valamint a levél végéhez csatolt (attached) fényképeinket az egyszerű szövegszabvány formátumára átfejteni. Ezzel a módszerrel a kimenő és beérkező csatolmányok, sorban a levél végére kerülnek. A levél olvasásakor azok tehát vagy sorban láthatók, vagy egy-egy kattintással egy más megjelenítőben, pl. böngészőben vagy szövegszerkesztőben hívhatók elő.
Fenti lehetőségekhez jön hozzá napjainkban az u.n. "HTML levél". Ez röviden azt jelenti, hogy levélíráskor is tudunk szerkeszteni olyan változatos irományokat, mint amilyenek a Web-oldalak szoktak lenni.

Napjaink fontosabb levelezőprogramjai már ismerik a html-leveleket t.k.:

    Communicator 4.75 (Netscape)
    Outlook Express 5.5 (Microsoft)
    Eudora Pro 4.3 (Qualcomm)
    StarMail 5.2 (Sun/Starsoft)

Szines, változatos betükészlet mellett, ezek a levél törzsébe ágyazott képeket, vagy akár 'mozgalmas' elemeket is meg tudnak jeleníteni. Fenti programok ilyen leveleket többnyire szerkeszteni is tudnak, de az ilyen levelek szerkesztése valamivel nehezebb mint az egyszerű szövegszerkesztés.
A levelezőprogramok eszközei, melyek fenti 'html'-levelek szerkesztéséhez használatosak, többnyire alábbi fejléc szerint foglalhatók össze:



Az itt ábrázolt ikonsor (Netscape) legtöbbször tartalmazza a betükészlet kiválasztó mellett a betük manipulálásra szolgáló gombokat és egy "insert" gombot, mely esetünkben a jobbszélső. Erre kattintva talájuk meg a beilleszthető elemeket, mint pl. keret, vonal, kép, címlánc, stb. Ezek alatti menük segítik a szövegbe (nem a végére) illeszthetők képek, vonalak, keretek, stb. beillesztését. A levelezőprogramok lehetősége között van eltérés. Ami a betükészleteket illeti, mi magyarok természetesen a középeurópai változatokat választjuk, tehát pl. az "Areal" betütípusnál az "Arial CE" (Central European) változatot.

Problémás lehet ma még a html leveleknél a képek és a szöveg együttes lementése. Egyelőre csak az Outlook Express valamint az Eudora és a StarMail tudja egyetlen kattintással az egész tarka oldalt egyszerre lementeni. A többinél a képeket és a szöveget külön-külön kell egy azonos tárhelybe menteni, hogy azok együtt visszahívhatók legyenek (úgy mint egy Web-oldal lementésénél tesszük).

Ugyanakkor kinyomtatni az illusztrált levelet minden mai levelezőprogram tudja.

Jogos kérdés: Minek ez a komplikált levelezés, kinek van haszna a sok cifraságból?
Természetesen nem a szürke hétköznapi irodai levelezőknek.

A HTML-levelezés t.k. alábbi esetekben lehet hasznos:
  • személyes emberi kapcsolatoknál: barátságosabb, személyesebb levélkülső, a szöveg törzsébe ágyazott képekkel és kísérőszöveggel;
  • ha a levélíró rendelkezik akár csak egy egyszerű elektronikus kamerával, aktuális pillanatfelvétel illeszthető a levélbe önmagáról, gyermekéről, otthonáról, vagy akár ablakán keresztül a kertjéből, stb.
  • egyesületi levelezésben szines fejléc szerkeszthető saját 'logo'-val,
  • olykor egy 'mozgalmas' levél szerkeszthető egy-egy mozgó grafikával, szöveggel, stb.;
  • fényképes aláírások szerkeszthetők azok számára, akik ezt igénylik;
  • a levelek fogadásához elég egy postafiók és nem kell Web-hozzáférés; utóbbi csak akkor kell, ha valamihez aktív Web-kapcsolatot keresünk;
  • a helyes magyar betükészlet természetes velejárója a html kódolásnak;
  • stb. stb.

Gyakori levelezőknek jól esik látni, amikor akad egy-egy szines levél a sok szürke között, és egy kis életet, színt hoz a mindennapi 'szövegelésbe'. Természetesen csak akkor, ha az változatos, tehát nem mindig ugyanazon képeket tartalmazza.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a reklámszakemberek is gyorsan felfedezték az új lehetőségeket, hiszen egyik fontos fegyverük a feltűnés mások között. Szerencsére az internet-szolgáltatók spam-szűrői ezek javát manapság ugyanúgy távol tudják tartani postaládánktól, mint az egyszerű szöveges betolakodókat. E sorok írója a gyakorlatban még egyetlen ilyen nemkívánt html spam-levelet nem kapott. Kizárni ezeket természetesen nem lehet!
Egy másik fékező tény az ilyen levelek terjedelme, átvitelük Web-oldalak átviteli idejéhez hasonlít. A hálózatok gyorsulásával azonban a jövőben ez nem lesz döntő.
Végül tény, hogy az ilyen levelek szerkesztése egy kis ügyességet és (html-) hozzáértést kíván, de miért ne használja ezt a lehetőséget az, aki maga is honlapot szerkeszt. Ugyanakkor a levelezőprogramok is egyre könnyebbé teszik a html-levelek szerkesztését is.

Magyar betük a honlap-szerkesztésben

A Világháló, a World Wide Web hőskorában -ami még nem is volt olyan nagyon régen- minden honlapot szerkeszteni vágyó kortársunk örült, ha első, bizonytalan bemutatkozását megejthette ezen az óriási, országokat összekötő információs hálózaton. Megjeleníthette saját nevét és talán felsorolhatta hobbyjait is. Volt akinek sikerült nyomban egy fényképet is mellékelnie önmagáról gondolván, hogy a nagyvilág csak pont erre várt...

Ezután gyorsan peregtek az események. A sokmillió önábrázoló oldal mellé felsorakozott az igazi tartalom , a szakszerű híradás, a kultúra és természetesen... az üzlet.
Az értékes Web-tartalom kiemelésének és ugyanakkor a temérdek szemét kiszűrésének lehetőségei szerencsére mára jórészt adottak! Így igényes magyar kultúra is a Hálóra kerülhet mégpedig úgy, hogy kultúránk alapja, magyar anyanyelvünk, közben nem csorbul.

A magyartalan, vadnyugati betü és írásjelhasználatra ma már semmi szükség, megfelelő szerkesztő és megjelenítőprogramok állnak rendelkezésünkre, legtöbbször ingyenesen.
Alábbiakban röviden ismertetjük a magyar Web-oldal szerkesztés és olvasás alapjait, INGYEN beszerezhető programok segítségével, majd "élőben" utalunk néhány közismert jól és néhány (egylőre legalábbis) hibásan szerkesztett magyar Web-oldalra.

Két ismert ingyenes Web-oldal szerkesztőprogram:
   - Evrsoft: 1st Page 2000 (lásd:ÚMÉK 2000/II)
   - Netscape: Composer (WYSIWYG)

Két ismert fizetős Web-oldal szerkesztőprogram:
   - Microsoft: FrontPage
   - Adobe: PageMill

A Világháló kiadványai az ú.n. HTML kódolás szerint készülnek. Ez a kódolási szabvány már kezdettől figyelembe vette a magyar betüket, alábbi sajátos helyettesítések szerint. A magyar betüket itt összetett betükombinációkkal jelölték:


á   á

é   é

í   í

ó   ó

ö     ö

õ   ő   

ú   ú

ü     ü

û    ű



Á   Á

É   É

Í   Í

Ó   Ó

Ö     Ö

Õ   Ő   

Ú   Ú

Ü     Ü

Û    Ű

Mondanunk sem kell, hogy ékezetes betüinknek ilyen helyettesítése zavaró, az ilyen betükkel írt forrásszöveg pedig olvashatatlan.

A mai HTML-szabvány már bővített betükészletet ismer. Így mára bekerültek a szabványba az UNIX világából származó és olvasható, ISO betükészletek is. A ma többnyire használatos "Central European ISO-8859-2" (ú.n. "latin-2"), betükészlet lefedi a teljes magyar ábécét.
A Nyugaton használt, szintén szabványosított u.n. "Western ISO-8859-1" betükészlet hasonlít ugyan hozzá, de magyar szövegnél pontatlan, mert csak hullámos, csákós ő és ű betüket ismer. Utóbbi használatára magyar szövegeknél már csak egészen kivételes esetekben szükséges. Ahol ilyennel találkozunk ott használatuknak inkább hanyagság vagy tudatlanság az oka. A legtöbb alkalmazásnál (böngészők) a betükészletet be lehet állítani.
Szintén lefedi a magyar betüket az újonnan szabványosított, terjedelmes "Unicode" betükészlet is.

Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy honlapunkon a magyar szöveg, bármely böngészővel olvasva, helyes betükkel jelenik meg, legbiztosab, ha az oldal forrásszövegében (source) egy "meta" paranccsal az olvasó fél böngészőjét a helyes (ISO 8859-2) betükészlet használatára kényszerítjük. Honlapunk forrásszövege ez esetben tehát így kezdődik:

Az ilyen parancs a böngésző programot kényszeríti, hogy a megfelelő helyeken 'magyarul' értelmezze a forrásszöveg betűit, akkor is, ha a Web-oldal ISO-8859-1-es betükészlettel lett szerkesztve. A legtöbb színvonalas magyar honlap ma már így készül. Példák:

* Magyar Nemzet
* Széchenyi Könyvtár
* Matáv Telefonkönyv

Az oldal további szerkesztésénél azután a törzsbe (body) a kívánt szöveget magyar betükkel írhatjuk, mindezt természetesen magyar, vagy magyarra váltott billentyűzettel.

Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha szabvány ISO 8859-2 helyett Windows-1250-et írunk be, a kettő ugyanis a mi esetünkben azonos.

A nyugati honlapokon használatos Western ISO 8859-1 kódolás (meta parancs) végső esetben szintén elfogadható, de ez mint mondtuk ennek hullámos o és csákós u betüi torzítják a magyar szöveget. Ha böngészőnket fenti meta parancstól függetlenül ISO-8859-re tudjuk beállítani, ez esetben is szabályos magyar szöveget kapunk.
Példa: MÁV-menetrend

Ritkábban helyes magyar ő és ű betüvel szerkesztett oldalakat is láthatunk, ahol teljesen elhagyták a 'meta' parancsokat. Ezek az oldalak nem 'önműkődőek'. A helyes magyar betük csak akkor jelennek meg, ha pl. a Netscape böngésző betükészletei közül (character set) magunk állítjuk be az ISO-8859-2-t.
Példa: gallery.euroweb.hu

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra