A Benelux-Rajnavidék-i Keresztény Magyar Értelmiségiek
Közössége (KMEM-Pax Romana) évente kétszer találkozik egy, vagy kétnapos
összejövetelen, ahol aktuális világnézeti, valláserkölcsi témákról hallgatnak meg előadásokat. Ezeket azután viták követnek kisebb, vagy nagyobb csoportokban.
Az előadók, akik megosztják gondolataikat a résztvevőkkel, ismert személyiségek az Egyház, az egyetemek vagy a társadalmi élet más területéről. Az elmúlt évek hasonló találkozóiról több ízben beszámoltunk a negyedéves ÚMÉK kiadvány "Pax Romana" rovatában (lásd Archívum).
Dr. Gánóczy Sándor:
Az ember igazsága
Mi az igazság?
A Fides et Ratio sokféle módon beszél az igazságról. Az igazság megközelítése sokrétű, úgy, mint az Isten valósága. Egymástól független megközelítések lehetségesek. Hozzá jön a magyar nyelvhasználat sajátossága. Utóbbi egyrészt a bizonyíthatót jelenti, más értelemben használva a bírói igazmondást jelenti. Legjobb a kérdést így feltenni: "Mi az igazság?"
Az előadó, mint teológus számára a krisztusi hit és annak megfogalmazott hitvallása elengedhetetlen és egyben szilárd kiindulópont.
A II. vatikáni zsinat alkalmazta a különböző igazságok rangsorának, hiearchiájának elvét. Isten az igazsághiearchia csúcspontjára kerül. Ugyanakkor nem minden dogma egyenlő súlyú és nem mindegyikkel áll vagy bukik a krisztusi hit azonossága. Végérvényes kijelentések lehetetlenek, ezért is lesz a továbbiakban is mindig szükség új zsinatokra.
A hétköznapi használatban az igazság elsősorban igazmondást jelent. Kinek van igaza? Az arisztoteleszi filozófia szerint az igazság alkalmazkodási viszony a dolog és az értelem között.
Természettudományos igazságkeresés
Az enciklika szerint a természettudományos igazságkeresés helyes, de nem elégséges. A tudományos igazságkeresés eltér az igazsághiarchia ideáljától. Decartes filozófiája a hiteles információt kereső ember tapasztalatára épül. Az igazságkereső ember önmagából, saját tapasztalataiból indul ki. Decartes hívő katolikus volt, de az igazságkeresésben nem a hitből hanem a valóságelemzésen keresztül közelítette meg az igazságot.
Francis Bacon filozófus szerint az igaz, ami hasznos...
Einstein és Heisenberg közül egyik sem volt ateista. Einstein túl kicsinek érezte magát ehhez és csodálta Jézust és Szent Ferencet, de a buddhista lelkiséget is. Einstein a természet törvényszerű mivoltát emelte isteni szintre, Heisenberg a kwantummechanika tudománya folytán a "véletlennek" is szinte teremtői hatást tulajdonított. Ennek nyomán lehetséges ugyanis az amit "evolúciónak" nevezünk.
Az ember nem csak azt kérdezi, hogy mi az igazság, de azt is, hogy milyen a másik ember. Igazmondó-e vagy sem, hívő-e vagy sem.
A keresztény teológia szerint a hit nem individualista módon, hanem viszonyokon, kommunikáción és kommunión keresztül üdvözít.
A pápa az enciklikában kifejezi, hogy az emberi személy végső igazsága akkor valósul meg, amikor a feltámadt Krisztussal egyesül. Aki benne hisz, és hiszi, hogy maga is feltámadásra hivatott, számít önmaga kiteljesedésére, még a halálon túl is. Jézus mondta: "Én vagyok az út, az igazság és az élet".
De ha felismertük az igazságot, azt tennünk is kell, tettek híjján a hit nem üdvözít.
Az igazságfogalom az Ó- és az Újszövetségben.
A bibliai igazságfogalom már a legősibb formájában is viszony-fogalom. Az igazság történik ott, ahol mélyreható találkozás jön létre, ott ahol a keresők egymás iránt tisztelettel vannak.
A Biblia sokat tud mondani az embernek a mai kérdéseire is. Isten a "talaj", amin haladni lehet.
De a kinyilatkoztatás nincs lezárva, ugyanúgy nem, mint ahogyan a teremtés sincs befejezve. Számtalan "modern" dolgot lehet a Bibliából levezetni, például a demokráciát...
Gánóczy atya előadását kérdések és válaszok hosszú sora követte. A KMÉM-Pax Romana találkozó a szombaton délben közös szentmisével ért véget.
