Nem kell prófétának lenni ahhoz sem, hogy észrevegyük, hogy a hardver és szoftver mellett tartalom-tároló ílletve terjesztőeszközök, csatornák árai egységenként (pl. megabájtonként), szintén csökkennek.
Kevesebben figyeltek fel Bill Gatesnek egy másik kezdeményezésére a tartalomszolgáltatás területén, mely kétségtelen elörelátóbb volt. Egy idő óta közvetítőkön keresztül megvásárolja számos világhírű képtár (köztük pl. a vatikáni) teljes gyűjteményének elektronikus másolási jogát. Ez azt jelenti, hogy egyedül jogosult azokról pl. CD-ROM-ot készíteni és egyedül szabhatja meg azoknak a hozzáférési költségeit az Interneten, stb.
A szerzödéseket többnyire leányvállalatán a Bellevue-i Corbis Corporationon keresztül köti. Nem ismerjük a szerződések részleteit és az is igaz, hogy egyelőre a Corbis-képtár az Interneten (az egyéni adatok begépelése után) ingyen hozzáférhető http://www.corbis.com/. A képeket megtekinteni a hálón tehát lehetséges, de azokat tovább felhasználni nem, mert a reprodukcióra alkalmatlanokká teszi azokat a Corbis-logo. A képek nem-szabvány tömörítése miatt kiolvasásukhoz egy ImageVieuw nevű program szükses.
Elgondokoztató, hogy olyan, világörökségnek számító képtárak mint pl. a Szentpétervár-i Hermitage, a London-i Nemzeti Galéria vagy a Vatikán-i képtár egyfajta tartalom-monopóliumokba kerülnek és azok korunk elektronikus médiáin ezután csak az impérium tulajdonosának jóváhagyásával lesznek hozzáférhetők. Ha Michalangeló ezt tudta volna...
Bejegyzés 97-05-23: Magyar képtár: 1997 májusától az Interneten elérhető a Nemzeti Kulturális Alap és a KFKI támogatásal létrejött:
internet-képtár, mely átfogó gyűjteménye és egyszerű megközelíthetősége miatt nagy érdeklődésre tarthat szert.
"Felejtsd el az 500 dolláros hálózati számítógépeket, hiszen ingyen is kaphatsz ezután egyet..."
Nem, nem állami-szocialista módon osztogatott propaganda-gépekröl van szó, hanem valós, jólkiszámolt piaci megközelítésről. És a kisbetük a szerződésben? Igen, azok léteznek, de ez a szöveg rövid és könnyen érthető. Azonkívül a dolog nem új, Franciaorságban már 15 éve üzemel a France Telecom-nak egy hasonló projektje a MINITEL, mely ugyan nem internet-célokat szolgál, de az elszámolás módjában van némi hasonlóság. [A MINITEL t.k. a hagyományos telefonkönyveket volt hivatott leváltani, de később más tartalomszolgátatást is nyújtott]
Az elszámolásmód lényege: a tartalomszolgáltató valamint a felhasználó apránkint fizetik meg a készülék árát... mondjuk két év alatt azáltal, hogy a szolgáltatás igénybe vételénél a hálózati költségekre felárat kell fizetni. Másra az ilyen gépeket használni nem lehet, mint amire a rendszer tervezői azt szánták. Tehát nem teljes értékű személyi számítógépek.
A gondolatot az Internet-re alkalmazva Larry Ellison, az Oracle igazgatója vetette fel újra, miközben az intranet hálózati számítógépek alkalmazására gondolt. Lényegében a javaslat MC-96/III kiadványában leírt WebTV is hasonló elgondoláson alapszik azzal a különbséggel, hogy utóbbiak nincsenek teljesen ingyen. Ezekért a Philips és Sony cégek még 330 dollárt kérnek a amikor valakit bekapcsolnak a WebTV-Networks hálózatába. [Ezekkel a készülékekkel sem lehet mást kezdeni, mint fenti szolgáltatón keresztül a hálózatot használni.]
A WorldGate Communications (Trevose, PA, USA) már kihelyezte első 'ingyen' gépeit TV-Online- nek nevezett hálózata előfizetőihez. 5 dollár alapárért havonta + az időegységekben elszámolt kommunikációs díjért használhatók a rendszer internet-lehetőségei, míg monitornak ez esetben is az otthoni szoba-TV marad.
Érdemes fenti fejleményeket nyomon követni. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy az ilyen kevés befektetést igénylő, vagy teljesen 'ingyenes', de csak egy szolgáltatóra csatlakoztatható, tehát konkurencia nélküli rendszereket, a velejáró, többnyire megemelt óradíjakkal a fogyasztók végül is elfogadják.
Ami a francia Minitel-t illeti, volt aki annakidején az ingyen készüléket visszavitte és kért helyette egy becsületes, régimódi telefonkönyvet...
A Quo Vadis Informatica sorozat 1996-os kiadványaiban többször beszámoltunk arról, hogy a robbanásszerüen fejlődő Internet korszakában számos infrastruktúra-tulajdonos, így pl. a villamos-művek, a vasutak, a kábel-TV-társaságok, stb. valamennyien versengnek azért, hogy nem lehet-e az ő meglévő infrastruktúrájukat is -amit ugyan más célból építettek ki-, valamilyen módon mégis az információs szupersztráda egyik szakaszába bevonni (és azon természetesen pénzt keresni...).
Akár elhisszük, akár nem, most a gázhálózatok tulajdonosai jelentkeztek...
A holland GasTec kutatóintézet emberei kitalálták, hogy lehetséges meglévő gázcsöveken keresztül a gáznyomással együtt kilométereken át egy kis szerkentyűt ('ejtöernyőt'), a csö egyik végétől a másikig eljuttatni. A szerkentyű egy erős fonalat húz maga után, mellyel azután egy vagy két fényvezetőkábelt húznak a gázvezetékbe. Utóbbiak nem zavarják a gáz áramlását mivel nagyon vékonyak. A módszerrel egy korszerű gerinchálózat hozható létre, melyet azután a lakónegyed-elosztókban a helyi TV-kábelre csatlakoztatnak. Azáltal, hogy nem kell az útburkolatokat felbontani óriási költségmegtakarítás érhető el, főleg városi körzetekben. Marad a kérdés... ha egyszer megszakad az összeköttetés a Világhálóval, kinek kell ezután majd telefonálni? A gázműveknek?