Cserkészélet




"Légy akkor is keresztény, ha mindenki lát,
légy akkor is magyar, ha senki sem lát!" (gr Teleki Pál)

Cserkészpark a Berva völgyében


A Berva-völgyi cserkészpark nagy múltra tekint vissza. Számtalan, egri és nem egri cserkésznek fűződnek hozzá felejthetetlen tábori emlékei. A terület a lomberdős Bükk aljában ma ismét a cserkészek rendelkezére áll. Ujabb turista-térképeken már megtalálni a "cserkészpark" megjelölést, régebbieken legalábbis a "bagolyvár" cserkésztanya helyét.

A táborhely cserkészcsapatoknak táborozásra igénybevehető a 212. sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány hozzájárulásával Permay Zoltán címén: 3300 Eger, Szálloda u. 4./I/2 Tel: 36-314-200, vagy Dr. Báthory László cspk címén: 3300 Eger, Barkóczy u. 9. T: 36-316-249.

A Cserkészpark megközelítése: Eger MAV-állomástól a Vasút utca bejáratánál a 25-ös főútvonalon lévő autóbusz megállótól a 10-es vagy a 14-es helyi járattal a "Berva" végállomásig kb. 22 perc menetidővel. Ez a két járat félóránként közlekedik egymást váltva. A bervai végállomástól a táborhely nyugati irányba haladva 10 perc gyalog.

A parkban a két-színtes "Bagolyvár" cserkészház áll rendelkezésre (a késésőbbiekben a ház bővíthető): fénykép.
Sátoprverésre négy alkalmas terület van, ezek részben füvesek, részben ligetesek (összesen 5000m2).
A felvonulási terület 2000 m2, a játsztótér 500m2. A tábortűzhely 150 személy befogadására alkalmas amfiteatrum szerű) terület. A park teljes területe 3 hektár melynek bővítése 6 hektárra folyamatban van.
Fagyűjtési lehetőség nincs. A terület kullancsok ellen fertőtelenítve van. Vezetékes ivóvíz a helyszínen.
Templom, tisztiorvosi szolgálat, csapatorvos, gyógyszertár, posta, rendőrség, élelmiszerbeszerzés, stb. tekintetében a táborozók a helyszínen kapnak tájékoztatást.

Minden itt sátrat verő csapatnak kellemes és hasznos táborozást kíván a 212. sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány vezetősége.

1996 nyarán itt jártunk mi is...




mármint, hogy a hatvani 222-es Petőfi Sándor és a 812-es Csaba-vezér cserkészcsapatok és amint látjátok a tényt meg is örökítettük...

















különben, meséltük már, hogy nálunk emancipáció van? ...leány fújja az ébresztőt!


És itt vagyunk mindannyian...


A Szabadka-i cserkészek naplójából

Alábbi sorokat Oláh István cspk küldte, visszapillantván a millecentenáriumi évre és ami azután történt.

A Millecentenáriumi ünnepség Ópusztaszeren megrendezett cserkésztáborának zárófejezeteként az ezerszáz cserkész kopjafát emelt annak jeléül, hogy a Világ négy égtája felé szertesodródott magyarságot milyen szoros kötelékekkel fogja össze a cserkészet. Hiába a sors a történelem mostoha keze, amely újra és újra lecsap a magyar népre, ha a Világ négy táján kopjafa emelkedik az ég felé, ott felragyog az ég, a nap, mert jelzi, hogy még vagyunk:




Hogy nékem e táj mit jelent?

Hogy nékem e táj mit jelent?
Azt ne kérdje senki! Tudom én!
S túl a hegyesi dombokon,
hol a hegyek vad lánca zeng,
tudja mind, mit jelent.

E táj felett a madártej,
kenyérillat fátyla leng
s alatta aranykalászos tenger árja.

Hogy másnak e táj mit jelent?
Veszett csaták zenéje.
Hogy a gazt irtani kell!
S közte mi jó, szálából magját kiverni!
Újra-újra lecsap, zizzen a véres cséphadaró.

De áll még a határban, itt-ott egy kopjafakaró
s magyarnak, ki erre jár, mutatja égi jel,
hogy még vagyunk.




Ó anyám! Hogy néked e táj mit jelent?
Nézd! Lángokban áll a Délvidék.
Szőke tincsed hullámán túl,
szikes már a föld. Aszott pusztán bolyong

a tébolyult nyár. Tépi gyökerét is
az időnek. S csak a jajok ciprusai
nőnek egyre nőnek.

Most jó, hogy nem vagy itt anyám.
Elválaszt bennünket a néma föld.
Csönd zokog a Krivaja vizén.
Nézd, hogy halunk fiatalon utánad!
Mert most bűn a Piros meg a Zöld
s a nehéz kő, mi eltakar Fehér
mint a hegyesi homok.

Hogy nékem e táj mit jelent?
Azt ne kérdje senki! Zokogó
könnyeken át válaszolni nem tudok.

Szabadka 1997. február
Oláh István

Négy cserkécsapat közös táboráról szólnak az alábbiak:


Tekintettel a 96-os év zsúfoltságára, ez a sátorozás pihenőtábor volt medencével, szalonnasütéssel parázson és sok-sok játékkal a cserkészek nagy örömére.




Az őszt és az új cserkészévet búcsújárással kezdtük Doroszlón. Itt is a millecentenárium megemlékezésre kétnapos ünnepséget rendeztek és a cserkészeket, szervezetten az önkormányzat és az egyház jóvoltából, külön busz szállította Doroszlóra, megkóstolni a vásárfiát és megcsodálni a tükrös sziveket.




A cserkészzászlók száma bizonyítja, hogy szép számban vettünk részt e nemes ünnepen.








Már hagyománynak számít, hogy Szentestén a cserkészek jávoltából a Szent- sírból a világ 135 országába eljut a Béke Lángja és amerre cserkészek léteznek, ott a templomok gyertyáit erről a lángról gyújtják meg.

A hívek innen a saját lámpásaikkal elvihetik otthonukba e lángot, hogy hirdesse a békét és a szeretetet.


Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, köztük Ausztria és Magyarország cserkészeinek, akik nélkül a Vajdaságban nem ragyoghatna e láng.

Végezetül a szabadkai cserkészek is nógatták a telet, riogatták azt kint a hóban, fagyban, ugyanúgy mint a cserkészotthonban megrendezett farsangi bálon...

Oláh Isván cst.cspk. Szabadka


Kárpátalja-i NYOMKERESŐ

'Cserkészélet' sorozatunk régebbi számaiban már többször utaltunk kárpátaljai magyar cserkészek lelkiismeretes, kitartó cserkészmunkájára.

A közelmúltban kaptuk kézhez Nyomkereső cserkészújságjuk 96/5-6 számát. A szép kivitelezésű lap Popovics Pál főszerkesztő munkája nyomán készül.
A sok beszámoló mellett ebből a számból bővebben értesülhet az olvasó az 1996. jánius 27.-én, Szent László napján éjfélkor, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a Kárpátok gerincén rakott emléktüzekről.

A NYOMKERESŐ-nek legalább a címlapját megosztjuk a nagyvilág szerencsésebb, az internethez már ma hozzáférő magyar cserkészeivel. A címoldal magyar cserkészeket mutat a Kárpátok gerincén!

Üdvözlet a Tinódi Lantos Sebestény regőstáborból

A Külföldi Magyar Cserkész Szövetség I. kerülete rendezésében Regőstábor volt 1997. március 27. és éprilis 5. között Trippstadtban, Nyugatnémetországban. A tábor -mint ismeretes- minden évben megrendezésre kerül, alkalmankint más-más népi kultúrörökséget felkarolva. Az idén a Bukovinai Székelyek néprajzi kincsei nyújtották a tábor témáját.

Bukovina, mit vétettem,
Hogy én benned nem élhettem,
Hogy én benned nem élhettem,
Magyarországra siettem?

Bukovina szép határa,
Látlak-e még valahára?
Valahára, nemsokára,
Majd a Mária napjára!

(Bukovinai népdal)

Cserkészdalok az Interneten

Azok, akik rendszeresen végigböngészik a cserkészoldalakat a Világhálón már régen észrevették, hogy a zákányszéki 1505. sz. Szent Gellért csapat honlapja széleskörű csapatmunkáról tanuskodik. Egy idő óta a szó szoros értelmében "Daltól hangos..." a Világháló Zákányszéktől San Francisco-ig, csak legyen hangkártya gépetekben! Gratulálunk a kezdeményezéshez!

http://www.u-szeged.hu/~jzp2318/szgcscsm.html


kapcsolatos cserkész-láncok
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra