Scott McNealy a Sun Microsystems első embere egy golfmérkőzésre érkezett Európába, melyet cégjük sponzorált. Nem tudni mennyire golf-rajongó Scott de tény, hogy nem hagyta ki az alkalmat sem új meglátásainak szellőztetésére sem pedig a hálózati számítógépek további népszerűsítésére. Feltehetően a Jumbó első osztályán repült át Európába, igy volt szerencséje több órán keresztül az előtte lévő karosszék ülésének támlájába épített folyékonykirstály TV-monitort szemlélgetve, újabb inspirációra szert tenni. A sajtókonferencián azután lefegyverezte az újságírókat 'eredeti' ötletével, miszerint ezután számítógépeket kell a Boeing ülésekbe építeni...
Ám a szenzációkeltés csak azért volt lehetséges, mert az újságírók csak másodosztályon repülhetnek, ahol nincs ilyen inspirációs forrás. Ott csak közös képernyőn követhetik Hollywood idétlenkedéseit, melyek valóban csak a legritkább esetben inspirálók...
Scott új víziója tehát, hogy ezután hálózati számítógépeket kell a légi ülésekbe szerelni, így egyszerre feleslegessé válnak az üzletemberek táskagépei. A hálózati gépek esetében minden program és tartalom csak a használat pillanatában kerül az Internetről a Java-gépekbe. A gépek parányi billentyűzettel fognak majd rendelkezni és természetesen Java-nyelven írt szoftverrel működnek. Leszállás előtt a leveleiket és minden egyebet felhasználóik egyszerűen visszatáplálják a hálózatra és zsebredugott kézzel hagyhatják el ismét a Jumbót...
A repülőgép központi számítógépének Internet-csatlakoztatásáról kevesebbet beszélt, így felmerül a kérdés, mi az egészben az újszerű, hiszen a hálózati gépek iskolapadokba építését minden iskola-igazgató régen bevezette volna már, ha annyit költhetne a nebulók padjaira mint amennyibe a Jumbó első osztályú ülései kerülnek...
Egy másik ötlete: chip-kártya nagyságú "hálózati alaplapok" építése, melyek különböző nyilvános helyeken, pl. állomásokon, egy monitorral ellátott csatlakoztatóba illeszthetők és ezután mint hálózati számítógépek működtethetők. Munka után, a legbizalmasabb személyi adatok kivételével, melyek a kártya tárolójába kerülnek, minden ismét a hálózat tárolóiba lesz táplálva. Ez az ötlete sem egészen új, elvben hasonló módon működnek már az amszterdami kórházakban felállított Internet-oszlopok is.
A chip-kártya projektben -mint megtudtuk- Európában a Siemens lesz a Sun partnere. Siemens licenz-egyezmént írt alá a Sun-nal a Java nyelv használatát illetőleg. Sun ilyenfajta alkalmazásokra dolgozta ki újabban a PersonalJava nyelvet.
Mindezt Microsoft Bill Gates-je természetesen nem szivesen hallja. Közte és Scott McNealy között a különbség egyébként csak a bankbetétjeik értékében van. Pontosabban: Billnek 36 milliárd dollárja van félretéve, Scottnak pedig csak a fele. Ez utóbbi azonban mégis elég ahhoz hogy terveire odafigyeljünk. Igaz, hogy Scott tervei között a kis-fogyasztó otthoni számítógép-alkalmazásai eddig alig szerepeltek, de az ipari világ gépeinek jövőjét illetőleg jóslatai részben beváltak. Vállalatokon belül a hálózati számítógépeknek -gazdaságossági okokból- máris sikerük van. Iskolák, kórházak és Boeing oriásgépei ezután vannak soron. És akinek annyi pénze van mint Scott Mc Nealynek, az könnyen megvásárolhatja a még hiányzó szakértelemet vagy akár egy-két céget is a Sun-nál még hiányzó szakterületeken. Lehetséges tehát, hogy ezután Scott Mc Nealy is -mint Gates kollégája- a fogyasztói piac irányába fog elmozdúlni. Nagyobb távon ugyanis a fogyasztói piac mindíg sokkal nagyobb volumenű mint a vállalati, csak a játékszabályok és a vetélytársak mások.
Amiről Scott nem beszélt, az a hardverelemek költségeinek várható alakulása a jövőben. Számítógépek legdrágább alkatrésze már sok esztendeje még mindig a monitor, arra pedig mindkét számítógép- koncepciónak szüksége van. A másik költséges alakatrész, a merevlemez-tároló. Utóbbinak gyors árcsökkenése (tíz év távlatában pedig ezerszeres kapacitásnövekedése) az elmúlt időszakban mindenkit meglepett. Végül pedig ami az egyre terjedelmesebb és költséges processzor-lapkákat illeti Intel és konkurensei az óriás- processzorokat a közeljövőben már 30 cm átmérőjű szilíciumkorongokból fűrészelik. Ezeken mint tudjuk többszáz lapkát gyártanak egyszerre. Ugyanakkor multimédiumos alkalmazásokál a CD-ROM ezután is megtartja jelentőségét, mert a ROM-lemezek nyomdaköltségei manapság már a filléres színtre csökkentek, kapacitásuk pedig tovább növekszik. Az optikai lejátszók (DVD) tehát lassan átvehetik a mágneses videorögzítők, a 'magnok' helyét. Igy egy teljesértékű multimédiumos otthoni személyi és egy hálózati számítógép között még hosszabb távon sem lesz nagy árkülönbség.
A két rendszer hálózat-terhelésének adatai viszont annál inkább eltérnek egymástól. Az infrastruktúrát illetőleg a hálózati számítógépeknél -a megnövekedett hálázat-kapacitás mellett- óriási központi tárolóegységek szükségesek, de elengedhetetlen lesz az előrelépés az adatbiztonság területén is. Mindez természetesen lokális színten, tehát egy vállalaton vagy iskolán belül kevesebb problémát jelent majd mint a szétszórt településeken.
Scott szivesen használja a lakóházi víz- és gázvezeték hasonlatát, mely központi beszerzésen és tároláson alapszik és melyekhez otthon már csak egy csap kell. Probléma csak abból adódik, hogy a kispénzű fogyasztó ilyen befektetéseknél hosszabb távra gondolkozik mint az ipar. Ezért itt a szabványosításnak nagyobb a jelentősége. A mai fejlesztések ütemét figyelve viszont az informatikai újításokat könnyen utóléri 'Fuchs törvénye', miszerint nemzetközi döntéshozatal és a kellékek szabványosítása több időt vesz igénybe, mint a szabványosítás alanyainak műszaki élettartama. Az Internetnek pedig nincs gazdája, aki az asztalra csapna mondván, hogy így lesz és kész!
[1997 szeptemberében két idevágó hír járta be a szakmai köröket: Az első szerint fenti két úr összeveszett a Java nyelv szabványosítása területén: Sun ugyanis nem hajlandó teljesen szabaddá tenni a Java nyelvet, mint ahogyan az a szabványosításhoz szükséges lenne. Igy Mirosoft nem támogatja többé a Java-t, hanem egy hasonló új saját nyelvet javasol...
Amint viszont az üzleti világ is hozzáférhetett az Internethez, egyenesen kitört a hálón a kommerciális világháború! Igaz, az elején volt olyan naív virágkereskedő, aki azt hitte, hogy néhány szép tulipánfénykép nyomán majd sorba állnak a vevők elektronikus rendeléseikkel. Azok persze nem jöttek!
A többieknek marad a régi piaci módszer: a hangosan kiabálni! Ma ott tartunk, hogy a reklámozók egyre inkább szorgalmazzák, hogy a sokasodó, tarkabarka mozgó-képek mellé mennél hamarabb hangot! is mellékelhessenek a Web-oldalakon.
A rafináltabbak a 100%-ig reklámból élő magazinok módszeréhez folyamodnak és ingyen Web-oldalakat kínálnak azoknak a kispénzűeknek, akik honlapot tartanának fenn, mert eredeti mondanivalójuk lenne, csak egy Web-terület fenntartását nem tudják megfizetni. Pontosabban: aki hajlandó Web-oldalaira idegen reklámot bevenni, annak oldalait térítékmentesen tartják fenn e cégek a hálón. Ilyen pl. a "GeoCities" reklámirodája. Feltétel az idegen reklám befogadása. A laptulajdonosnak az ilyen reklám tartalmába nincs beleszólása. Igy pl. előfordúhat, hogy egy hazánk műemlékeit, pl. a Mátyástemplomot bemutató Web-oldalra kétes szándékú cégek reklámja kerül.
Cookies: A reklámszórást a mai világban már régen nem 'vaktában' végzik. A reklámozó mindenféle csínnyel megkisérli vevőjét minden tekintetben 'feltérképezni'. Érdekli, hogy mire, mikor, mennyi pénzt költ, hogy ebből tanulva legközelebb, akár névreszóló 'privátreklámot' is küldhessen. Eközben természetesen kiaknázza kliense szokásait, gyengeségeit és pontosan a vevője nyelvén írja meg neki a legközelebbi ajánlatait. A reklám hatékonysága így természetesen megnő.
Kommerciális érdekeltségű Web-lapok böngészésekor újabban rendszeresen egy kis felszólítást kapunk, amelyben az oldalak tulajdonosa megkérdezi, szabad-e Cookiet ("süteményt") küldenie. Ha igennel válaszolunk, egy kis segédprogram telepszik meg merevlemezünkön és hónapokig ott maradhat. A felszólító szerint azért küldik, hogy legközelebb gyorsabban a kért információhoz vezethessenek bennünket. Ami a valóságban történik az az, hogy az illető Web-oldalak tulajdonosai látogatásunk anatómiáját regisztrálhatják.
Ellenszerek: Időközben van azonban a bosszuságok elkerülésének már több módozata is. A leggyökeresebb, amelyet Phil Zimmerman, a Pretty Good Privacy Biztonsági eljárásairól ismert cég dogozott ki. Ez a Cookie Cutter, mely egyszerűen nem enged cookie-kat megtelepedni a tárolónkban. Elérhető a http://www.pgp.com címén. A szoftverért $ 20.-t kérnek. Hasonló a Cookie Crusher mintaprogram (shareware) mely 10.- dollárért kapható a http://www.thelimitsoft.com Web-helyen.
A közelmúltban a Netscape, Microsoft és a Firefly cégek végre közös javaslatot tettek a WWW Consortiumnál egy u.n. Open Profiling Standard (OPS) bevezetésére, mely lehetővé teszi a személyes adatok ellenőrizhető továbbítását az adatokat kérő cégek felé:
http://www.microsoft.com/ie/security/ops.htm Ez kétségtelenül kultúráltabb viselkedésre kényszeríti majd a 'süteményárusokat'.
A közismert Netscape Navigator és Internet Explorer böngészőprogramok régebbi verziói a Cookiekat mindíg megjelenítették, a legújabbakkal ezek azonban már letilthatók. Még ha önmagában egy egyszer feltett ilyen bejelentés elfogadhatóságán lehet is vitatkozni, azon az arrogancián, amilyennel egyesek az irritáló Cookiekat sorozatosan küldik, már nem. Legjobb ezeket a Web-címeket egyszer s mindenkorra megjegyezni és azokat többé nem felkeresni! Az Interneten ugyanis szinte minden információ több oldalról beszerezhető. Vannak bőven kultúrált Web-oldalak is, ez az Internet egyik nagy előnye!
Spam: A reklámszórás másik újszerű kinövése a spam. Ez eredetileg egy húskonzervnek a márkaneve, de találóbb a "sending people annoying messages" azaz a 'bosszantóposta' elnevezés. Európában hál' Istennek még nem népszerű, de az USA-ban már az első bírósági pereket is kiváltotta és már az első büntetéseket is kiosztották a gátlástalanoknak!
Mutatkoznak természetesen az ilyen elfajulások ellen is már hatásos ellenszerek. Az első és leghatásosabb: soha többé nem várolni azoknál a cégeknél, amelyek ílymódon reklámozzák árúikat! Továbbá használni lehet pl. a Pegasus és Eudora levelezőprogramok 'spam-szűrőit', végül lehet egy teljesen más levelesláda-bérletre is váltani. De kivételesen hasznosak lehetnek ez esetben a Web-kalózok (hackers) is, akik pl. csak az ilyen lehetőségekre várnak. Nekik csemege az ilyen feladatok 'kezelése'. Lehet ugyanis pl. robotprogramokat szerkeszteni, melyek ciklikusan akár többezer válasz-levelet küldenek a feladónak, mire annak szerverje rövid időn belül bedugul és nem tudja fogadni pl. a rendekléseket sem...
Fenti 'forgatókönyv' a fiatal magyar Internet-társadalomnak még furcsának tűnik. Nem csak azért, mert még nem látja tisztán, hogy mikor kell az államnak és mikor a többi szereplőnek a pénztárcájat nyitni, de még a Háló kommercialis kisajátítását sem tartja különösebben zavarónak, amint az egy közelmúltban végzett felmérésből kitűnik.
Ellentétben az autóiparral ahol használt kocsikra szakosodott cégek teljes garanciával adnak el járműveket, a számítógépeknél ez még nem alakult ki. Pedig pl. egy közepes, 3-évig használt irodai számítógép legalább olyan biztonságosan működhet mint egy 3-éves gépjármű.
Árak: Németországban a közismert, de szaküzletben már nem kapható 386-os számítógépek árai 1997 derekán már 500.- DM alá csökkentek és jövőre a 486-osak érik el ezt a színtet. Ebben a kategóriában a gépek évente kb. 100.- DM-el lesznek olcsóbbak. Az ilyen gépek többnyire üzemekből, irodákból valók és eredeti rendeltetésükre ezután is még kiválóan alkalmasak. Ez lehet levelezés, üzleti- egyesületi vagy hobby-adminisztáció, stb. Nem multimédiumos gépek, de ilyen feladatokhoz többnyire kiegészíthetők még CD-ROM-al és hangkártyával. Alapfokú szinten modemen keresztül Internet kapcsolatra is használhatók csak a tárolókat ajánlatos kibővíteni.
Hollandiában a Közoktatásügyi Minisztérium kezdeményezett a közelmúltban egy programot -a nagyobb stílusú informatikai programjai mellett- amelynek keretében felvásárolják, ellenőrzik majd az iskoláknak továbbbítják 200 DM.-es áron az iparból és irodákból kikerülő 486-os számítógépeket. Mondanunk sem kell, az iskolák érdeklődése meghaladja a kínálatot...!
Alábbi láncok két német használtgép-szaküzlet honlapjaira vezetnek, a harmadik egy holland szolgáltató kishirdetés-rovatába kalauzol. Mindhárom különösebb nyelvtudás nélkül megérthető.
Akár csak az autóiparban, úgy látszik a szoftverfejlesztésben is hátradőlnek időnkint székükben a fejlesztők is őszintén kérdezvén maguktól... nem lehetne mindezt egy kicsit szerényebben? Mert lehet!
Legutóbb a QNX cég dolgozott ki egy operációs rendszert grafikus felhasználói felülettel, böngészőprogrammal, Web-szerverrel, levelezőprogrammal, internet-telefonnal, stb. egyetlen floppy tárolókapacitásán belül. Az egész ráfér tehát egyetlen 1,44 MB-s hajlékonylemezre!
Kevéssel később norvég fejlesztők jelentettek be egy Opera elnevezésű, talpraesett, kis 1 MB-s böngészőprogramot, mely az opera@fou.telenor.no levélcímen keresztül szerezhető be.
Marad tehát a lobbyzás. Igy Bill Gatesnek és Scott Mc Nealynek ezután is sok golfmérkőzést kell majd még sponzorálni ahhoz, hogy érvényt szerezzenek elképzeléseiknek. Egy korszakban, amelyben a műszaki érvelések legfeljebb negyedóráig állják meg a helyüket...
Ugyanakkor IBM úgy döntöt, hogy mégsem tart igényt a Microsofftal együtt kezdeményezett egyszerű kivitelű NetPC-kre. Sok vállalat úgy látszik mégsem készül floppy- és CD-ROM nélküli, 'lebutított' személyi számítógépeket vásárolni alkalmazottjainak, amikor kevéssel többért teljes értékű gépek is kaphatóak. Marad tehát az 'NC' és a 'PC'. Amire azonban komoly igény mutatkozik mindkettő esetében, az gépek központi karbantartásának és szoftverfrissítésének, az ú.n. menedzselésnek a lehetősége.
Cookie, Spam és más bosszúságok
Az Internet eredetileg háborús idők biztonságos kommunikációját volt hivatott fenntartani és nem is volt hozzáférhető csak katonai körök számára. A hidegháború végével egyetemi körök is hozzáférhettek és boldog egy-két esztendő következett. A világ ekkor még rendben volt. A tudományos kommunikáció mellett szakkörök levelező csoportjai valamint diákújságok jelenetek meg azon hamarosan, majd természetesen a velejáró diáktréfák szóban és képben. Sajnos nem tartott sokáig, amíg egy-két gyökértelen egyén is elérkezettnek látta az időt, hogy árokszéli izlésének is helyet adjon, és megjelent a sex a hálón. Szerencsére -a TV-vel ellentétben- nem ömlesztheti azt a Web kéretlenül, csak nyomozva jut el a böngésző a szemétdombra...
Egy idő után azután kezdett derengeni az üzleti világnak, hogy valamilyen értelmes tartalmat is kell a képes Web-lapokhoz mellékelni, ha azt akarják, hogy valaki betérjen 'boltjukba'. Ez természetesen már nehezebb volt. Főleg kis cégek nem voltak ilyesmire felkészülve. Neves nagy cégek mint pl. az IBM olyan szakmai tudással rendelkeznek, hogy ha arról van szó, igényes szakmai olvasótábornak is tudnak valamit nyújtani.
Ugyancsak kezdenek szaporodni az Interneten az 'ingyen levelesláda' ajánlatok is. Azok osztogatói különböző háttérből operálnak. Mivel az életben kevés dolog van valóban ingyen, jó ez esetben is körültekintően eljárni és belépés előtt a mecénás valódi céljait kinyomozni. A minimum az szokott lenni, hogy címeket gyűjtenek a nagylelkű mecénások, amelyeket később több módon értékesíthenek. (Címlisták ugyanis eladhatók!) Egy belga 'on-line'-hírlevél nemrég hívta fel olvasói figyelmét, hogy sem az ilyen 'free-mail' postaláda nincs ingyen, mert személyes adatainkat adtuk oda érte, sem pdig Microsoft 'Internet Explorer' böngésző-programja nincs ingyen, mert a mai helyzetben, veszélyes Microsoft-függőségbe hozza az Internet-használók táborát.
Ingyenes viszont az újabb keltű Cookie Cruncher (cookie-morzsoló)! Ez a szoftver-megoldás letölthető a http://home1.gte.net/dsavrnoc/cookmain.htm oldalakról. A szoftver megjeleníti a már befogadott cookiekat és azokat tetszés szerint kitörölhetővé teszi.
A spam egy egyszerű drótpostával küldött körlevél, amely célja valamilyenfajta reklám. Nem kértük azt, küldőjét legtöbbször nem is ismerjük, sőt legtöbb esetben a feladó saját címét el is tűnteti. A küldemény viszont levelesládánkat terheli, sőt átvitele a szerverről kliensgépünkre időbe és telefonköltségbe is kerül.
Az elején egy kéretlen tréfának tekintjük az ilyen leveleket, később rendkívül bosszantónak. Ma az USA-ban az óriási America Online szolgáltató naponta kezelt leveleinek már 5-30%-a sorolható ebbe a kategóriába, Compuserve pedig újabban bevezette a "go spamcontrols" önműködő spam-szűrőt.
Egy amerikai reklámiroda, a Cyber Promotions kb. egy évvel ezelőtt úgy gondolta, hogy feltalálta a spanyolviaszt és reklámkörlevelek tömegével árasztotta el az USA-ban a Hálót. Az okozott irritáció olymértékűvé vált, hogy nem csak a szolgáltatója mondott fel neki, de egy bíróság 3 millió! dolláros kártérítésre kötelezte az irodát.
Egy másik alkalommal az amerikai 'Hotmail' ingyenlevelezést kínáló cég egyik 'befizetője' használta tolakodó-reklámra az ingyenes lehetőséget, mire egy neves szolgáltató az összes Hotmail-től érkező levelet szisztematikusan kiszűrte.
Különösképpen a hírcsoportokban váltak szokássá a spam-küldemények. Még a neves UUNet szolgáltató sem menekült meg attól, hogy előfizetői ne küldjenek szét egyszer 24 óra alatt 80.000 spam-levelet a Usenet-hírcsoportokban...
Számos hírcsoport is alakult már az ellenlépések megszervezésére, de ezeknél fontosabb talán, hogy az amerikai törvényhozás is el kezdett már a jelenséggel foglalkozni.
Egy sorozat idevágó hasznos honlap elérhető a Hálón is, ilyen pl. a http://www.exposure-usa.com/email/spam.html.
Az USA kormány is kezdeményezőként és támogatóként kíván fellépni a jövő kommunikációs hálózatát illetőleg. A kongresszus azonban mégis óvatos a támogatások odaitélésével, mert az Internet2 megvalósítása ma már inkább az ipari fejlesztés, mint az alapkutatás területére esik. Ez esetben pedig a közvetlenül érdekelt feleknek: az iparnak és a felhasználoknak kell a terhet viselni. Ennek ellenére a National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alapítvány) az Internet2 céljaira ismét kapott egy jelentős támogatást, noha inkább 'honoris causa', mert ez az intézmény 10 évvel ezelőtt, amikor az eredetileg katonai jellegű hálózatot átvette és mint gerinchálózatot elsőként a todományos világ számára hozzáférhetővé tette, úttörő munkát végzett.
Időközben az amerikai honatyák bemutatót is láttak már a Very High Performance Backbone Network Service (VBNS) hálózat lehetőségeiről, amint azt -egyetemeket összeköt- háromdimenziós (szemüveges) kijelzést igénylő kutatómunkánál alkalmazni lehet.
Sajnos a sok helyen éktelenkedő óriásreklámok hétköznapjainkban sokszor még a végre kivívott "szabadság" szimbólumainak számítanak és nem az új kommerciális diktatúráénak. Igy először még ezt a különbséget kell észrevenni...
Akik viszont már ezen túljutottak elkezdhetik a megbízható, üzletmentes Web-oldalak és levélcímek összeállítását számítógépjeiknek egy tiszta tárolójában...! Bitek és Bájtok
Vegyetek használt számítógépet!
Ezt a felszólítást bocsájtotta közre a napokban a német Fogyasztóvédelmi Egyesületek Szövetsége a számítógéptechnikai újítások egyre hangosabb és hajszoltabb korában. A felszólításnak hátterében két tény ismerhető fel.
Az egyik, hogy megnőtt a lakosság érdeklődése a számítógépek iránt, hiszen munkahelyükön is egyre gyakrabban találkoznak ezekkel. De serdülő gyermekeik is egyre többet emlegetik, hogy milyen jól is lehet azokon játszani... amint azt már egyik vagy másik kiváltságosabb barátjuknál megfigyelték. És, ha a szülő nem akarja, hogy fia állandóan mások terhére legyen, elöbb utóbb el kezd maga is számolni, hogy mikor lehetne talán egyszer...
Ma Nyugat-Európan a megkérdezetteknek a fele tervez ebben vagy a következő évben (1997/98) otthoni célokra számítógépet beszerezni. A számarány magas, de ezekben a számokban benne vannak a vállatokon keresztül beszerezhető gépek is.
A Fogyasztóvédelmi Szervezet felhívásának másik oka, hogy nincsen olyan üzlethálózat, mely használt számítógépek területén tanácsokat adna. A legtöbb számítógép-forgalmazó egyetlen célja új gépeket eladni, ha lehetséges még ma és mennél többet, mert a jövő kiszámíthatatlan.
http://www.waris.com (PC-Börse)
http://www.omnico.de/deutsch.htm#ankauf
http://www.pi.net/aanbod/ibmag_index.htm Minden együtt csak 1,4 MB!
Régen azok voltak a szoftverfejlesztés nagymesterei, akiknek programjai néhány kilobájt terjedelemmel beérték egy-egy feladat programozásához. Versenyeztek a minimális tárolótér használata érdekében, de kellett is, hiszen a számítógépek tárolói a maiaknak töredékével voltak egyenlőek. Az utóbbi években ez a kihívás már nem tartozott az olimpiai számok közé, a szoftverfejelsztés gyorsasága fontosabbá vált mint a program terjedelme. Ugrásszerüen nőttek a számítógépek tárolóegységei, nem utolsó sorban a grafikus felhasználói felület (GUI Graphical User Interface), és a multimédiumos alkalmazások igénye nyomán. Operációs rendszerek, böngészőprogramok, stb. időközben már meghaladják a 10 Megabájtos nagyságrendet így azok tárolására még tömôrítve is egy sorozat hajlékonylemezre vagy egy CD-ROM-ra van szükség.
Nem csak mini-autók, de miniprogramok is életképesnek bizonyulnak olykor
és még hozzá nem is túl sok kompromisszum árán. tartalmilag kapcsolatos láncok
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra