Utolsó bejegyzés: 1997. december 23.
Az Internet rohamos fejlődése a távbeszélővonalak infrastruktúráján keresztül természetesen nem hagyja nyugodni más hálózatok üzemeltetőit sem, amennyiben hálózatukon keresztül -valamilyen formában- digitális jelek közvetithetők. Egy esztendővel ezelött, a Quo Vadis Informatica? sorozat 3. számában már röviden utaltunk azokra a laboratoriumi munkákra, amelyeket a Novell cég végez ezen a téren.
A fenti hálózati alternatívát figyelembe véve a jövőben már négy hálózati technológia fog egymással versenyezni és szolgáltatásait az Internetező fogyasztóknak felajánlani:
Gordon Moore, az Intel most nyugdíjba vonuló alapítója sok esztendővel ezelőtt megfogalmazott egy ipari törvényt, amely szerint a félvezető-technológiák és a lapkagyártás fejlődése lehetővé teszik, hogy a gyártható 'chip'-ek teljesítőképessége másfél évenkint megkétszereződjék. Sokan megjósolták már e törvényszerűség végét, mégis úgy tűnik, Moore nyugodtan nyugdíjba mehet, törvénye a következő esztendőkben is még érvényben marad, sőt!
Az egyik áttörést az Intel cég jelentette be a közelmúltban. Ezt nevezheténk a 'félig telt pohár' technológiájának. Lényege, hogy a memórialapkákon a '0' és '1'-es állapot között cellánkint (tranzisztoronkint) eddig kb. 100 000 elektron töltésére volt szükség ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni a memóriacella állapotai között. Most úgy tűnik a technikusoknak sikerült a gyártástechnológiát annyira finomítani, hogy 10 000 elektron töltése elegendő a 0 és 1 közötti állapotok megkülönböztetéséhez. Az új u.n. "multilevel cell flash memory" tehát egy helyett két vagy több állapotot fog majd megkülönböztetni cellánkint ami a gyakorlatban 2-4-szeres kapacitás-növekedést jelenthet. Greg Apwood Intel-fejlesztő bejelentette első 64 Mbit-es 'flash'-memóriák piacra bocsátását és egyben jelezte a technológia további fejlődőképességét. Az ilyen -kikapcsolt állapotban áramot nem fogyasztó- 'flash-'memóriákra várnak t.k. a digitális fényképezőgépek, a hordozható telefonok és számítógépek széleskörű alkalmazásai.
A másik áttörést a félvezető-technológiában IBM-kutatók jelentették be. Egy régi célkitűzésüket sikerült megvalósítani, amennyiben az integrált áramköröknél szokásos alumínium-vezetékek helyett sikerült lapkákat rézvezetékekkel előállítani. A réz jobban vezeti az áramot mint az alumínium, így kevesebb abban a hőveszteség, vékonyabbak lehetnek a vezetékek és kisebb lehet a lapka. Eredményképpen 20-30%-árcsökkenésre lehet számítani illetve 40%-al megnő a lapka teljesítőképessége. A gondolat önmagában már ugyanolyan régi mint a félvezető-technológia maga, de eddig nem sikerült rézvezetékeket szilárdan a szilíciumlapkákra integrálni. Erre találtak most, sok esztendő után, végre megoldást.
[Szemlélteti a lehetőségeket a következő kisérlet: a mai Pentium-II processzorokat is lehet már 400 MHz órajellel működtetni, ha valamilyan módon a lapkát -47 C-fokra tudjuk lehűteni...]
IBM a technológiát más cégeknek is rendelkezésére bocsátja. Egyidejűleg nagy beruházással maga is új gyártelepet épít, ahol az új techológiát alkalmazni kívánják. Ugyanakkor Texas Instruments a rézvezetékes technológiának már egy további finomítását jelentette be.
Bit-ek és Bájt-ok:
Opera 3.0 Beta 10
Szinte hihetetlen gyorsaságal 'pattan' képernyőnkre az Opera böngészőprogram grafikus felülete, ha összehasonlítjuk azt a 'hagyományos' Netscape Communicator 4.0 vagy az Internet Explorer 4.0 terjedelmes változataival.
Ennek a norvég-osztrák fejlesztésű programnak jelenleg az Opera 3.0 Beta 10 változatát lehet a Hálóról letölteni http://www.operasoftware.com cím alatt. A program kiértékelés céljából három hónapig ingyen használható, véglges változata 35.- dollárba kerül.
Biztos, messze nem olyan sokoldalú még ez a program, mint a hagyományos böngészők, de sok felhasználónak bizonyára megfelel. A csak 1MB(!) terjedelmü programban egy levelező (Mail) és egy hírcsoport (News) program is már integrálva van.
A most letölthető változat ugyan még nem tudja a Java programozó nyelvet olvasni, de a fejlesztő-csapat saját közlése szerint következő változatuk ezt is, valamint a DHTML-kódolást is fogja érteni.
Örvendetes mindamellett, hogy végre Európa-i eredetű szoftver is hallat magáról, immár egyre tőbb esetben.
Kétségtelen nagy teljesítmény volt néhány évvel ezelőtt a ZIP meghajtó kifejlesztése 100 MB tárolókapacitásával a mágneses lemezeken a hagyományos 1,44 MB-s floppykkal szemben. Sok Zip-meghajtónak akadt időközben gazdája a nagyvilágban, 30 000 forintos nagyságrendű ára ellenére, mégis mai napig vár ez a technológia az igazi áttörésre. Ennek egyszerű oka, hogy a ZIP nem kompatibilis a hagyományos floppyval. Az olvasó emlékszik még a régi (hang-) lemezjátszókra, amelyeknek különböző méretű és sebességű lemezeket kellett tudni lejátszani ahhoz, hogy tartós legyen a lejátszó sikere.
* Iomation: 120 MB
Nincs még eldöntve, hogy a három közül melyik válik ipari standárddá. Ezt nem csak a meghajtók és a lemezek ára és kaphatósága fogják eldönteni, hanem fenti cégek ipari jelentősége és 'baráti köre'. Ideális esetben (amennyiben a technológiák hasonlítanak egymáshoz) a cégek összeülnek és kidolgoznak egy közös szabványt. Utóbbi eljárásnak egyetlen hátránya szokott lenni: a szabványosítási viták tovább tartanak mint a technológiák gyakorlati jelentősége... Ha pedig túl sokáig tart ez a vita, az újraírható, GB-s optikai memóriák fogják a 100 MB-s floppyk szerepét átvenni.
"Nyomás alatt minden folyékony lesz" mondja egy műszaki közmondás. Mint ismeretes az 56 kbps-es analóg modemek már egy éve megjelentek a piacon. Közel kétszeres sebességük ellenére (a népszerű 28,8 kbps-es modemekkel szemben), mégsem értek el eddig átütő sikert. Az oka egyszerű: két, egymással nem kompatibilis rendszer került egyszerre a boltokba, így sem a szolgáltató, sem a kliens nem tudta, melyiket szeresse. Az eredmény az lett, hogy egyiket sem vették, hanem vártak.... és sikerrel!
De Fuchs törvénye is fenyegeti a modemgyártókat, miszerint, ...ha sokáig vitatkoznak, az egész szabványra nem lesz már szükség! A 97-es Comdex kiállításon Motorola bemutatta első 56 kbps-s szoftver modemjét. Noha használatukhoz gyors PC-kre lesz szükség, ez mégis megjelöli a fejlődés egyik lehetséges irányát.
Azóta már több sikeres kisérlet történt világszerte az energiahálózatok ilyenirányú felhasználása területén, noha egyelőre eltérő kivitelben:
az USA-beli Utilicortp energiaszolgáltató saját hálózatán keresztül 100 kb/sec adatkommunikációt valósított meg az egyik fogyasztó konnektorától a másik fogyasztó konnektoráig. Középtávon a cég saját közlése szerint 6-10 Mbit/sec sebességek megvalósíthatóságát sem zárja ki. Ehhez a gyakorlatban a transzformátor-állomásokban műszaki beavatkozásra lesz szükség, valamint egy-egy hálózati 'modem'-re a fogyasztóknál.
A Northern Telecom és az angliai United Utilities energiaszolgáltató szerződést kötött egy 1998-ban kezdődő közös kisérletre, mely az ISDN-nél 10x nagyobb sebességet igér a (mindkét irányban 1 Mbit/sec). A fogyasztónál a hálózat és a személyi számítógép között egy kb. 500.- DM-es adapterre lesz szükség.
Egy másik angliai kisérlet során a Nortel a Norweb energiaszolgáltatóval már csatlakoztatott Manchesterben egy általános iskolát az Iternetre az energiahálózaton keresztül. A 12 számítógépet használó iskola 1 Mbps sebességű Internet összeköttetéshez jutott. A hálózati csatlakoztató-dobozt a villanyóra mellé szerelték, onnan koaxiális kábelen keresztül jutnak el a jelek az iskola számítógépeihez. A szolgáltató gazdagépét szintén az energiahálózatra csatlakoztatták. Innen a jelek az Inernet-gerinchálózat felé a 'hagyományos' módon, üvegszálas vezetéken keresztül jutnak tovább. A felhasználónak a csatlakoztató-dobozért fizetni kell, de a telefonköltségek elesnek.
Technológiai áttörések a lapkafejlesztésben: 
Három új floppy
Most három cég -szinte egyszerre- mutatta be új meghajtóit a 100 MB-s csatatéren, valamennyi 'lefelé'-kompatibilis a hagyományos floppyval. Ezekben tehát az 1,44 MB-s floppyk is használhatók:
* Caleb: 144 MB
* Sony/Fuji: 2 x 100 MB
Végre 56 kbps-es modem-szabvány!
Azonkívül a kábel-modemek területén is megszülettek az első ipari standárdok, noha alkalmazásuk nem terjed olyan gyorsan, mint azt sokan várták, mert maga a kábeltechnológia is még fejlődésben van.
A most született szabványjavaslat 1998 februárjában kerül az ITU elé és jóváhagyása várható. Tavasztól tehát az új szabvány szerint készült, u.n. V.pcm szabványú, 56 kbps hardver-modemek megjelenése várható a piacon.
tartalmilag kapcsolatos láncok
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra