Az újjáalakulás nagy munkáját gróf Széchenyi István készíti elő. Jelszava volt, hogy "Magyarországnak előbb gazdagnak kell lennie, hogy független, szabad és hatalmas legyen".
Könyveiben, mint a Hitel, Világ, Stádium összegezte reform gondolatait. A modern gazdálkodás feltételének a megfelelő felszereltséget tartotta, amelynek alapja a hitel és a föld szabad rendelkezése. Ezért el kell törölni az ősiség törvényt. Az ország terheinek viseléséből a nemességnek is egyenlően ki kell vennie a részét, azaz adóznia szükséges. Azon fáradozott, hogy Pest szép várossá fejlődjön, hogy a külföldön élő főurak hazatérjenek és itt költsék el vagyonukat.
Ő építtette meg a világhírű szép Lánchidat. Az ő kezdeményezésére indult meg az első gőzhajó a Dunán. A Duna tengerig való hajózhatósága érdekében felrobbanttatja a Vaskapu-nál lévő sziklákat. Szabályoztatja a Tiszát, beindíttatja az első gőzmalmot. Lótenyésztő társaságot hoz létre, hogy a lóversenyek révén a magyar lovak ismét híresek legyenek. A társadalmi élet mozgósítására hozatja létre a nemzeti kaszinókat. Az ő hatására cukor, szesz, selyemgyárak létesülnek és olyan fellendülés indul el az országban, amilyen előtte még soha.
Emberi nagyságára jellemző, hogy elsőként ismerte fel a nemzetiségi veszélyt és intette nemzetét, hogy ne erőszakolja nyelvét, másnyelvű honpolgárra.
Az ő áldozatkészsége nyomán alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia (birtokainak egész évi jövedelmét ajánlotta fel, 60 ezer forintot) a magyar nyelv és művelődés ápolására.

Gróf Széchenyi István gondolataiból:

* Tőlünk függ minden, csak akarjunk.
* Minden hasztalan szó, időölés.
* Hibát találni könnyű, jobbat tenni nehéz.
* Minél magasabb a születés, több a vagyon, annál nagyobb a felelősség és a kötelesség.
* Csak a lelkünkben fejledező munkavágy teheti kedvessé sorsunkat.
* A tett az első, a szó a második.
* Csak magunkban a hiba, de egyszersmind magunkban is a feltámadási erő.
* Kötelességünk felebarátainktól annyi nyomoruságot eltávolítani, amennyit csak lehet.

A másik nagy magyar újító Kossuth Lajos volt. Széchenyit vallotta vezérének, és ő nevezte "a legnagyobb magyar"-nak. Országgyűlési tudósításai miatt három évi börtönt szenvedett. Kiszabadulása után 1841-ben megkezdte a Pesti Hírlap újság szerkesztését. Ebben olyan meggyőző erővel, páratlan szép stílusban foglalkozott minden égető kérdéssel, amely a haladással, a szabadsággal összefüggött, hogy az egész nemzet rokonszenvét megnyerte.
A magyar ipar pártolása végett Országos Védegyletet alapított. Ennek tagjai kötelezték magukat, hogy hat éven át csakis hazai ipartermékeket vásárolnak. Iparegylettel, iparkiállátással, Gyáralapító Társasággal, Kereskedelmi Társasággal és a Vukovár-Fiume-i vasút tervével törekedett a magyar ipar fellendítésére. A cél az önnálló, gazdaságilag független nemzetállam megteremtése volt.
Míg az 1843-44-es országgyűlésen többségben voltak a konzervatívok és a nyelvkérdésen kívül más pontban nem tudtak újítást hozni, addig az 1847-48-as nevezetes pozsonyi országgyűlés már jelentős reform törvény-tervezetekkel indította el a fejlődés útját. Az országgyűlést V. Ferdinánd király (1835-1848) magyar beszéddel nyitotta meg. A nemesi rendek önként mondtak le az adómentesség kiváltságáról és eltörölték az ősiség törvényt, továbbá kimondták az örökváltságot (a jobbágyság felszabadult a földesúri terhek alól).

Az országgyűlés ideje alatt érkezett meg a hír, hogy Párizsban kitört a forradalom és kikiáltották a II. köztársaságot. Az esemény hatására Kossuth Lajos indítványozta 1848 március 3.-i beszédében, hogy az országgyűlés követelje a bécsi abszolutizmus megszüntetését és Magyarország számára modern népképviseleti alkotmáyt hozzanak. A döntés még meg sem született, amikor 1848 március 13.-án Bécsben is kitört a forradalom és elsöpörte Metternich herceg egész rendszerét. Erre a hírre fogadta el az országgyűlés az egész liberális alkotmányos programot és nagy küldöttség ment Bécsbe, hogy a király szentesítse a követeléseket.

Közben Pesten megmozdult az ifjúság is. Petőfi, Jókai és a többiek vezetésével még aznap (március 15), követelték a teljes szabadság kimondását. Petőfi Sándor vérpezsdítő költeményét a Talpra Magyar-t szavalta el. Ezt, valamint a nemzet követeléseit összefoglaló 12 pontot kinyomtatták a helytartó engedélye nélkül, úgy, hogy egy nyomdát (Landerer) lefoglaltak. Az ifjak oldalán tűntető lelkes tömeg kiszabadíotta a politikai foglyokat -Táncsics Mihállyal az élén-, akik a magyar nép érdekeiért küzdöttek.
1848 március 15. a magyar történelem legcsodálatosabb napjává fényesedett. Az ifjúság vezetésével egy olyan vértelen forradalom zajlott le, egyedül egész Európában, amelyben a magyarság forró szabadságvágyának tettrekészsége nyilvánult meg. A fővárosban a nép kitűzte a nemzeti zászlókat, kivilágította az ablakokat, így ünnepelte a magyarság a szabadság első napját.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országygyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrséget.
6. Közös teherviselést.
7. Az úrbéri terhek megszüntetését.
8. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti bankot.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonák ne vitessenek külföldre, a külföldiek pedig távolíttassanak el.
11. A politikai státusfoglyok bocsátassanak szabadon.
12. Kívánjuk az úniót Erdéllyel.

(A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiálvány szövege)

Az országygyűlés lázas sietséggel látott hozzá a törvények kidolgozásához, melyet a király április 11.-én szentesített. Megalakult az első felelős magyar minisztérium. A kivívott új népképviseleti alkotmánnyal hazánk egész népe egy nemzetté forrott össze. Megszűnt a jobbágyság évszázados kiszolgáltatottsága, mindenki jogban és kötelességben egyenlő lett. Minden vallás egyenlő jogot nyert. Erdély újra egyesült az anyaországgal. Eltörölték a cenzúrát, a sajtó szabad lett. Elrendelték a nemzetőrség felállítását, stb.

Az első felelős magyar kormány: Legfelső sor: Deák Ferenc: igazságügy; Kossuth Lajos: pénzügy; Mészáros Lázár: hadügy; Középső sor: Eszterházy Pál herceg: külügy; Batthyány Lajos gróf: miniszterelnök; Szemere Bertalan: belügy Alsó sor: Eötvös József báró: vallás és közoktatásügy; Széchenyi István gróf: közlekedés és közmunkaügy; Klauzál Gábor: földművelés, ipar és kereskedelem.

Az új alkotmány lezárta a régi nemesi Magyarország korát, megszületett az új demokratikus Magyarország, melynek függetlenségét a magyar nép egésze vette birtokba, drága örökségként.

(folytatjuk)

---

További információk a Hálón 1848-ról:
1848-as történelmi vetélkedő: http//www.1848.hu
1848-as történelmi levelező lista: mailto:subscribe@1848

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra