Bízni a jövőben, hibáink legküzdésében, nekünk magunknak kell. Inspirációt merítenünk van kitől bőven!
Mit tud rólunk a világ?
Kivált a kis nemzetek sajátja, hogy különösen érdekli őket az, hogy mit tud róluk a világ és milyennek látja őket. Sokszor lehangolóak ezek a vélemények és hűen tükrözik azt a tényt, hogy bizony vajmi keveset tudnak rólunk magyarokról. Azt tudják, hogy létezünk valahol Európában, a 'Balkánon' , sokszor összetévesztve Budapestet Bukaresttel. Hogy keresztények vagyunk és, hogy nyelvünk nem hasonlít egyetlen egy indoeurópai nyelvhez sem. Hogy bátrak vagyunk. Talán azt is tudják egyesek, hogy ki volt Kossuth Lajos és ki volt Liszt Ferenc.
Akadt tudós, aki rokonunknak tudta a tupikár indián törzset. A hamelniek a patkányfogót magyar találmánynak tartják...
De azt igen kevesen tudják, hogy a kengyel, a dagasztott és élesztett kenyér, a kocsi, a könnyű lovasság magyar találmány. De magyar díszruhába öltözött a porosz király, meg a román király is, ha ünnepélyen kellett megjelennie.
Matematika, Fizika...
A legelső komoly matematikai munkák egyikét a magyar György mester írta 1499-ben. A bécsi egyetemen 1453 és 1636 között 139 magyar tanár működött. Eötvös Lorántnak, a torziós inga feltalálójának kapillaritási elmélete képezi a modern fizikai tudomány alapját. Jedlik Ányos 18 évvel Siemens előtt fedezte fel és szerkesztette meg a dinamót. A telefonközpontot Edison első munkatársa Puskás Tivadar találta fel. Virág József találta fel a gyorstávírót. Kossuth Lajos Tivadar a folyosó-fülkés vasúti kocsi feltalálója. Türr István a korinthusi csatorna megépítője, Lesseps Ferdinánd a magyar Tóth báró tervei alapján építette meg a suezi csatornát. Bolyai Farkas találta fel a nem-eukledesi geometriát. Neumann János és a többiek pedig csak ezután jöttek.
Orvostudomány:
Húsz éven belül három magyar tudós nyerte meg a Nobel díjat (mára már tíz Nobel díjas tudósunk van). Például a C-vitamin feltalálásával szerzett becsületet a magyar névnek Szent-Györgyi Albert professzor. A gégetükör feltalálója a magyar Csermák. Semmelweisz Ignác pedig a gyermekágyi láz gyógyítója s mint ilyen az anyák millióinak megmentője lett.
Budapest:
Budapesten építették fel az első földalatti vasutat, az első lánchidat, az első legnagyobb parttávu, pillérnélküli hidat. Magyarországon előbb volt polgári technikai föiskola -1782- mint bárhol másutt a világon. A párizsi Ecole Centrale-t a selmecbányai akadémia mintájára szervezték meg. Magyarországon korábban volt társadalombiztosítás, mint Angliában és az angol üvegipar alapjait magyar üvegesek vetették meg. De azt talán mindenütt tudják, hogy a budapesti Ganz-gyár világhírü mozdonyainak feltalálója ugyancsak magyar volt: Kandó Kálmán.
Aranybulla:
Mi magyarok sem igen tudunk arról, hogy Európa legelső írott alkotmánya, a Magna Charta, majdnem egyidős az Aranybullával. A poroszok elsö huszárezredét a magyar Halász Zsigmond szervezte meg, öt marsallt adtunk a francia hadseregnek, s Washington katonái közül a legnagyobb hős Kovács Mihály ezredes volt, a Pulszky-légió parancsnoka. A Fehérház falán függő springfieldi halálroham vezére Zágonyi őrnagy.
Építészek:
Amerika legnagyobb gyűjtője a magyar Xánthus János és New York városépítési tervének és a Central Park szabályozási tervének előkészítője Asboth Sándor.
New York szinházait a magyar Bábolnay építette, de magyar építette az egyik new yorki óriáshidat, a mexikói operát, a rio-de-janeroi kikötőt, a velencei kiállítási palotát, a kairói tőzsdepalotát.
Magyarok: Gubányi Károly és Szentgáli Antal építették az ausztráliai vasútak egy részét, a mandzsuriai vasúthálózatot és a vladivosztoki kikötőt. A kairói mezőgazdasági múzeumot a budapesti mezőgazdasági múzeum mintájára építették, és Argentina első kadettiskoláját a magyar Czetz tábornok alapította.
Erkölcsi nagyjaink:
Arról is kevesen tudnak, hogy nincsen egyetlen egy uralkodóház a világon, amely annyi szentet adott volna az Egyháznak, mint a magyar Árpádház: Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Jolántha. Az Árpádház 16 szenttel és boldoggal dicsekedhet.
A magyar Kálmán király vette fel legelőször a harcot a középkor babonáival, ő tiltota meg a boszorkányégetést. Mi adtuk a románoknak az első bibliát. A tordai országgyülésen, -jóval a harmincéves háború előtt- mondták ki legelőszőr a világon a vallásszabadságot, ezelőtt pontosan 440 évvel!
A múlt században egy igen művelt német író könyvében azt írta rólunk: "Die Ungarn sind ein Pustenvolk, tragen Stiefeln und Gatjen, fressen Gulasch und laufen mit Vokosch nach den Betjaren..."
Felfedezők:
Adtunk felfedezőket is: Julián barát, Jerney János, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, gróf Zichy Jenő, Lóczy Lajos, Torday Emil, Dr. Cholnoky Jenő, baráthosi Balogh Benedek. Kutatásaiknak a nyomai ott találhatók a világ majdnem minden részén, tudományos munkáikat a világ valamennyi szakkönyvtára nyilvántartja.
Hazánkban a történelem ezer éve alatt csupán két királygyilkosságról tud (ezek közül is valójában csak az egyik volt politikai gyilkosság). Ugyanezen ezer év alatt a nyugati népek elég szép számban tették el láb alól királyaikat. De a hírhedt vandálok sem a magyarok voltak, nem voltak sem sziciliai vecsernyéink, de Szent Bertalan éjszakáink sem.
(Folytatjuk)
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra