Utolsó bejegyzés 1998: április 10.
Quo Vadis Informatica sorozatunkban már többször rámutattunk arra, hogy ha kizárólag műszakilag szemléljük, kevésbé a számítógépek hardver vagy a szoftver-újításai fogják a következő nagy lépést kiváltani az informatikai társadalom fejlődésében, mit inkább a "sztráda", tehát az infrastruktúrák további kiépítése. Hiszen 'kicsiben' sokmindent szimulálni tudunk már amire várunk, csak a forgalmi dugók bosszantóak az infosztrádán és azok alig enyhülnek, inkább csak szaporodnak. Hiába, a mai telefonhálózatokat nem video-levelezésre méretezték...
Igaz, hogy a hagyományos modemek alatt is állandóan 'mozog a föld' és már megszületett az 56 kbps-es szabvány, mégis sokan az ennél nagyobb lépésekre várnak: ideális esetben TV-minőségű video-összeköttetésre géptől gépig. Ez nem azt jelenti, hogy az eddig csak telefonáló emberek most egyszerre mind film-operatőrök lesznek. A kamerák mai árai mellett biztosan nem! De van egy korszerű referenciánk, ez pedig mai TV-nk. Annak képminőségét ismerjük és megszoktuk. Azt a video-anyagot tehát, amit az Interneten keresztül kaphatunk, legyen az pl. a Duna-TV archivumából vagy egy kölcsönkamerás barátunktól, azt nem döcögő bélyegformátumban, hanem TV-minőségben szeretnénk látni.
A három hálózat típus áll ma versenyben egymással: a telefondrót, a TV-kábel és a közvetlen műhold kapcsolat.
Az Antenna Hungaria és az Eutelsat közötti legújabb szerződés az utóbbi lehetőségeit célozza meg: parabolás műholdvétel + modemes visszaút. A tervek szerint a 'bemenő' TV-dekodert és a 'kimenő' módemet egy 300.- dolláros PC-kártyára integrálják. Az újszerű az egészben csak a módem, mert MPEG-2 szabványú adások vétele a Digital Video Broadcast technológiával az USA-ban már évek óta ismert.
Európában a DSL technológiák közül az ADSL áll az érdeklődés középpontjában. Svédország 2000-re az egész országban bevezeti. A Benelux-országokban, Franciaországban is ezen a téren folyik a fejlesztés és folynak a kisérletek. Az ADSL a felhasználó irányába 6-8 Mbps, visszirányba 640 kbps sebességű adatátvitelt tesz lehetővé. A technológia aránylag költséges nem csak a felhasználót érintő, de a telefonközpontokban szükséges változtatások miatt is. A modem-zabványosítás folyamata az ADSL-nél is elindult. Ez egy első lépés az ADSL-árak letörésére.
Az alábbiakban egy egyszerübb DSL-technológiáról, a DSL Lite-ról adunk hírt. Ennek a USA-beli kezdeményezésnek esetleges európai bevezetéséről még csak most kezdődtek a tárgyalások.
'DSL Lite'
Infrastruktúra építése mindenütt óriási pénzekbe kerül, legyen az út, vasút, vagy internet-szuper- sztráda. Utóbbinál hozzá jön még, hogy mire az elkészül, lehet, hogy már jobb technológiák törnek előre és oda a befektetés! Így nem kell csodálkozni azon, hogy az USA-ban is csak nagyszabású összefogással mernek az infrastruktúra terén előrelépni és az érdekeltek vigyáznak arra, hogy a tervek gyorsan megvalósíthatók legyenek!
Az összes DSL (Digital Subscriber Line = digitális előfizetői vonal) azon alapszik, hogy a hagyományos (rézdrótos) telefonvonalakon kihasználatlan még a 'hangsáv' felett egy bizonyos frekvenciatartomány. Ez felhasználható mindaddig, amíg a vezeték nem lesz túl hosszú, pl. több mint 5 km. Ebben a sávban, újszerű modulációs technológiákkal a távolságtól függően akár 8-10 Mbps adatátviteli sebesség is lehetséges. A gyakorlatban természetesen kompromisszum születik a bitsebesség, távolság és a modem költségei között.
A DSL Lite az egyik ilyen kompromisszum. A technológiához nem kell kábeleket fektetni, a legtöbb meglévő telefonvonalnál alkalmazható, és az ügyfél számítógépébe csak egy aránylag olcsó u.n. elosztónélküli modem szükséges. A várható, kétirányú 1,5 Mbps adatátviteli sebesség ugyan még az MPEG-1 video-szabványt sem éri el (ellentétben pl. az Európában tesztelt ADSL technológiával, amely az ügyfél irányába legalább is, nemcsak a TV-minőségü MPEG-2 képátvitelre képes, hanem azt meghaladva, akár 3D VR filmek (6 Mbps) átvitelére is. Hátránya utóbbinak, hogy 'aszimmetrikus', mert visszirányba csak legfeljebb 640 kbps sebességre képes.)
[A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy, ellentétben az ISDN hálózatokkal, amelyeknél a telefonközpont is teljes átállításra szorul, a DSL-nél a központban lényegesen kevesebb módosítás szükséges. A DSL tehát több okból olcsóbb mint a 20 évvel ezelőtt kifejlesztett ISDN technológia.]
Fenti projekthez az Intel gyártja a chipeket már az új USB Universal Serial Bus csatolóval látják el azokat. A modem kezdetben várhatóan 200.- dollárba kerül majd, az állandóan bekapcsolt Internet- összeköttetésért peddig kb. havi 35.- dollárt kell majd fizetni. Az aránylag egyszerű kivitelnek köszönhetően a technika bevezetése már 1998 második felétől várható.
[Első értekezésünk a WebTV-ről a Quo Vadis Informatica 97/I. számában volt olvasható.]
WebTV alatt nem egy TV-készüléket, hanem egy -a TV-készülék tetejére helyezhető-, 300.- dolláros, modemmel ellátott, csatlakozó-dobozt kell érteni. Az Egyesült Államokban két évvel ezelött vezette be ezt a rendszert a WebTV-Network online-szolgáltató (OSP). A rendszer eleinte eladhatatlannak bizonyult és egy évig csak vegetált. A WebTV-Network üzemeltetői ugyanabban tévedtek mint nagyobb testvéreik, a Compuserve és az AOL is tévedek. Úgy gondolták, hogy napjainkban is eladható még egy 'online-szolgáltatás', amely nem ad teljes Internet hozzáférést. Remélték, hogy az előfizetők megelégszenek a szolgáltató által összeválogatott tartalommal. A Compuserve és AOL saját bőrén tapasztalta, hogy ez ma már kevés, hiszen közvetlen Internet szolgáltatók (ISP) kb. ugyanazért az árért, az Internet teljes, többnyire ingyenes tartalmát is hozzáférhetővé teszik. Mindkét utóbbi társaságnak is nyitni kellett előbb-utóbb a teljes Internet hozzáférés felé.
[A bukdácsoló WebTV-Networks társaságot néhány százmillió dollárért megvette Bill Gates, aki különben már régen készül elmozdulni a TV irányába. A régi 300.- dolláros dobozok árát 99.- dollárra (20.000 Ft-ra) csökkentették és ugyanakkor havi 20.- dollárért (4000 Ft) teljes Internet hozzáférést biztosítottak. Azóta ugrásszerűen megnőtt a WebTV előfizetőinek száma. Ugyanakkor Microsoft beolvasztotta a WebTV-Network-ot saját vegetáló MSN-Network hálózatába, amely előzőleg ugyanabból az okból vegetált mint a Compuserve és az AOL.]
Mindez nem lenne érdekes, ha a WebTV nem lenne egy műszaki megoldás kispénzű embereknek, így sok magyar internet-várományosnak is, a bekapcsolódás legolcsóbb kivitelezésére. A 99 dolláros doboz tizedannyiba kerül mint egy új számítógép!!! és végre otthonról internetezhetne sok magyar érdeklődő. TV-je otthon ma már szinte mindenkinek van, így elesnek a személyi számítógéphez szükséges monitor, hangkártya és hangszóró költségei. A csatlakoztató doboz tartalma a CPU mellett t.k. egy kevésbé terjedelmes központi tár, abban a speciális operációs rendszerrel (esetleg a Windows-CE) és természetesen a modem. JAVA-változatban a hálózatról hívhatók le a működtetéshez szükséges programokat. A billentyűzet egy kis infravörös-összeköttetésű szerény kivitelű hordozható egység. Így azután akinek már telefon összeköttetés is rendelkezésére áll, máris beiratkozhat (ha van szolgáltató a közelben aki WebTV-szolgáltatást árul).
* a VideoFlash az MPEG-1 kódolánál 3...10x hatékonyabb tömörétési eljárás, amely 15-30 másodperces, teljes-képernyős, 30 kép/mp-s video kisfilmek vetítésére alkalmas; a video, amelynek minősége jobb mint az ismert RealVideo, előzőleg letöltendő. Ez egy félperces filmnél a letöltés 56 kbps modemmel 5 percet vesz igénybe!
Európa Microsoft Angliában kisérleti WebTV-szolgáltatást indít a British Telecom telefonhálózatán keresztül. Az európai PAL-rendszerű WebTV-dobozokat Philips és Pace cégek gyártják. Hollandiában a privatizált PTT készül egy kisérleti WebTV projektet indítani Philips-fejlesztette kisérleti WebTV-csatlakozókkal. Grundig egy 800.- DM-es Internet Box csatlakozót jelentett be, mellyel a Primus-Online szolgáltatón keresztül lehet majd havi DM 7.50 és 2.70/óra ellenében otthoni TV-készüléken 'internetezni'.
Bitek és Bájtok:
Mikro-böngésző: 127 kB!
Ebben a rovatban már több ízben hívtuk fel a figyelmet az ismert Microsoft és Netscape 'nagyágyuk' mellett megjelenő kisebb és főleg gyorsabb böngészőkre mint pl. a norvég eredetű 'Opera' stb.
Az informatikának és az ezzel kapcsolatos gyors fejlődésnek egyik jellemzője, hogy a munkaadók hiába keresnek "tapasztalt" informatikusokat, azok alig akadnak. Oka ennek egyszerűen az, hogy a szakma nyomon követése is már szinte egy teljes embert követel, 'tapasztalati tartalékkal' kevesen rendelkeznek....
A chip-technológiák területén is kezdjük megszokni, hogy már semmin nem csodálkozunk: finomabb struktúrák (0,25 mikronig), rézvezetékek ott ahol 30 évig alumínium volt használatos, 30 cm-es szílicium-egykristály szubsztrátumok a lapkagyárban...
2000-re immár négy lapkagyártó: az IBM, a Digital, az Intel valamint a Hewlet-Pachard is beigért 1000 MHz-es órajelű mikro- processzorokat. Ez a sebesség szinte hihetetlennek tűnik, hiszen néhány éve még a 100 MHz-es órajelet meghaladó lapkák is alig léteztek. Ráadásul az IBM lapkája (rézvezetékes technológia nélkül is) csak 6,3 Wattot fog fogyasztani, ami gyors processzoroknál rendkívül kevés!
A 2000. év szoftverproblémáit persze ezek a szuperchipek sem fogják megoldani...
A TV-képminőség-en természetesen lehet vitatkozni és mint ismeretes az Amerikában gyengébb mint Európában! De a digitális közvetítés nyelvén kifejezve ez is legalább 1,5 Mbps összeköttetést jelent. Az MPEG-1 video- tömörítési formátumnál Európában közepesen 2 Mbps, az MPEG-2 formátumnál közepesen 4 Mbps adatátviteli sebességre van szükség. Egy irányba, az ügyfél irányába, erre ma már több alternatíva ismert, visszirányba még kevesebb. Itt még műszaki áttörésekre van szükség.
Most öt nagy telefontársaság fogott össze a Compac gépgyártóval, az Intel chipgyártóval valamint a Microsoft szoftvercéggel, hogy közösen egy kevésbé látványos, de már ma kivitelezhető, ugyanakkor alacsony költségű, nagysebességű hálózati technológiával lépjenek a felhasználók elé.
Hagyományos telefonhívás a DSL Lite rendszernél szintén nem lesz lehetséges, mivel az ehhez szükséges elosztót a kliensnél mellőzik, de internet-telefon természetesen lesz. Egy további megkötés, hogy fenti bitsebesség csak a központtól számított 5,5 km-es körzetben érhető el. Aki távolabb lakik, annak csökkenő adatátviteli sebességgel kell megelégednie. 
A WebTV dobozokat az USA-ban nem a fenti szolgáltató gyártja, hanem az olcsó elektronikához jobban értő Philips, Sony, Hitachi és mások.
De van fenti szolgáltatónak egy lelkes saját fejlesztőcsapata, akik régebben az Apple-nél dolgoztak. Ezek most, hogy beindult a siker, máris bemutatták következő generációs dobozukat, a WebTV-plus-t, több figyelemreméltó műszaki újdonságal:
* a Data Broadcast adatszórás önmagában egy 10 éve ismert egyirányú közvetítés a TV-jelek (a képernyőn) láthatatlan részeit használva (amelyet a Teletext is használ), de éjszakai hasznosításnál elvben óriási adatmennyiség közvetítésére képes; ennek önmagában semmi köze az Internethez (Data Broadcast!), de lehet ezen keresztül Internet-tartalmat is közvetíteni...!
* a 1 GB-s háttértároló nem műszaki újdonság, de kiegészíti a dobozt pl a kisfilmek tárolására;
Az 56 kbps modemmel ellátott a WebTV-plus-nak az ára egyelőre 300.- dollár, ami egy mai új személyi számítógép árához viszonyítva még mindig alacsony. A Cyrix lapkagyártó már bejelentett egy lapkát, amelyre a doboz összes funkcióját integrálni kívánják.
Hosszabb lejáratra nincs kizárva, hogy a doboz teljesen eltűnik a TV-készülékbe, mint annak idején a Teletext-dekóder. Műszakilag logikusabb lesz a WebTV-megoldás akkor, amikor az Internet kapcsolat TV-kábeleken vagy műholdon keresztül fog működni és nem a telefonvonalon keresztül. Ebben az esetben egy magasabb színtű teletex-rendszerré válhat az Internet. [Az ergonómiai kompromisszumokról előző értekezésünkben írtunk.]
A közelmúltban egy Cannes-i kiállításon bemutatták a rendszernek egy másik európai (PAL) változatát: a NetGem cég által kifejlesztett Netbox csatlakozódobozt. Ellentétben a WebTV- Networks (=Microsoft) rendszerével, amely egyetlen szolgáltatón keresztül működik, utóbbi bármely európai internet-szolgáltató számára alkalmazható lesz. Magyar szolgáltatóknak is érdemes tehát utóbbi fejleményekre odafigyeleni .
Nemrégen egy új, szintén európai eredetű böngésző jelent meg. Szinte hihetetlenül kis terjedelmű, csak 127 kB-t vesz igénybe. Ellentétben a 6-8 másodpercet igénylő beolvasási idővel, ez 0,2 másodperc alatt megjelenik a képernyőn.
A belga Jean-Pierre Jacobs szerkesztette és a Mundial Ave címén érhető el: http://users/skynet.be/mundial/
A szoftver nagy előnye az is, hogy például egyetlen floppy lemezen egy terjedelmes, html-nyelven szerkesztett tartalommal együtt elfér...
'XML' az új Web-nyelv
Web-szerkesztők alig tanulták meg a HTML Web-nyelvet, máris itt az új, az XML (Extensible Modeling Language). Barnes-Lee, a Web feltalálója és a W3-Consortium mai elnöke, február közepén írta alá az új szabványt.
Az XML hátterében az áll, hogy egy Web-dokumentumot leíró HTML nyelvnél használt címkék (tag-ok) száma annyira megnőtt, hogy azt már szinte nem lehet áttekinteni. Az XML szerzői úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy a Web- szerkesztők maguk határozzanak meg számukra alkalmas címkéket. Az eredeti GSML (General System of Modeling Language) hátterében is ez a célkitűzés állt. Az ismert HTML-nyelv ennek mindig is csak egy változata volt.
Az XML feladata ugyanaz mint ami az eredeti GSML-é volt, de annál sokkal egyszerübb. Használata természete- sen csak akkor lesz lehetséges, ha a böngésző-programok is ismerik majd, de ehhez először szabványosítás kellett.
2000-re 1000 MHz!
Persze a potenciális számítógéptulajdonost mindez nem érdekli, hanem csak az, hogy mikor lesz már végre kiszemelt gépe megvásárolható és mire lesz az használható. Aki pl. csak leveleket akar küldeni az Interneten, az ezután is jobb, ha csak az apróhirdetéseket nézi, hogy hol van egy használt 386-os számítógép eladó, a boltokból ez már eltűnt...
A jövő szupergyors gépeire elsősorban képfeldolgozásnál lesz szükség. Ez lehet pl. háromdimenziós video-játékoknál, ahol óriási mennyiségű adatokat kell mozgatni. Ennél fontosabbak azonban az olyan alkalmazások mint pl. egy nagyfelbontású digitális video-kamera. Ez a filmet helyettesítő érzékelő-chipen kívül azért is komoly műszaki kihívás, mert itt valós időben kell a képsorokat tömöríteni, az ehhez szükséges gyors processzorok viszont nem fogyaszthatnak sok áramot (mint szokott lenni), mert a kamerában csak egy kis telep áll rendelkezésre. vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra