|
"Senki sem azért szereti hazáját mert nagy, hanem mert az övé..." (Seneca) |
Verecke és az Őrség között című sorozatunkban a Kárpátmedence természeti kincseivel foglalozunk, azok feltárá- sával, védelmével, emberalkotta szépségeivel, vagy olykor szörnyűségeivel is. Igyekszünk szintézist keresni a mában élő emberek szükségletei, lehetőségei valamint a következő évezredbe nyúló magyar jövőkép elvárásai kö- zött. Ez a mandátumunk nem néhány esztendőre, hanem -ha az Isten is úgy akarja- a kővetkezkező ezer évre szol!
Akik a Bős-Nagymarosi vílépcsőről, újabb villamos erőmű szükségességéről beszélnek, óvhatatlanul egy letűnt gazdasági és politikai rendszer dimenziójában, ökológiai értékrendjében gondolkoznak. Eltekintve attól, hogy az egykori szemlélet ma több okból túlhaladott, nem szolgálja hosszú távan a Kárpátmedence népeinek -és elsősorban a magyar népnek- hosszúlejáratú érdekeit.
A Kárpátmedence nem rendelkezik nagy kőolaj vagy főldgáz tartalékokkal, azt távvezetékeken keresztül kell beszereznünk azokból az országokból, amelyek abban gazdagok. Ezek a távvezetékek ritkán jelentenek nagyobb kőrnyezeti megterhelést, mert eltűnnek a főld alá. Ökológiai kártételük nem hasonlítható össze egy pl. szigetkőzi pusztítással.
A Kárpátmedencének más kincsei vannak. Nagy részének földje forróbb az átlagosnál. Míg másutt 1 km mélységben 30-50 Celsius-fokos a hőmérséklet, nálunk 60-80 Celsius-fokos. Geotermikus energiát hordozó víz is bőven van, legalábbb is a legfelső, földtanilag fiatal kőzetekben. Ma az anyaországban is már több száz, 1-2 km mély fúrás szállítja a felszínre a hévizeket, a Kárpátmedencében ennek a többszöröse lehetne. Az eddig feltárt források között 60-90 fokos hővizek is vannak. Ha csak pl. néhány alfőldi forrást veszünk figyelembe az alábbi a hőfokokat mérhetjük:
Számok: Energétikai számítások joule mértékegységben szokászosak. 1 kjoule energiát akkor vett fel magába 1 liter víz, ha annak hőmérséklete Celsiussal emelkedett. Az energia tehát ami a termálvizek a föld felszínére hoznak, a hőmérsékleten kívül a forrás vízbőségétől is függ.
Még mélyebben: Kevesen tudják hogy a Pannon-medence mélyebb rétegeiben (4-5 km mélységben) a fenti forrásoknál sokkal gazdagabb energiatartalékok húzódnak meg. Ahol a feltörő víz a 150 Celsiust fokot eléri, ott gőzturbinák segítségével közvetlen elektromos energiafejlesztés is lehetséges. Egy ilyen mélyfúrás Fábiánsebestyén közelében 1985-ben 200 Celsius-fokos, 5-9 ezer köbméter napi hozamú víz/gőz feltörést eredményezett! A gazdaságos kitermelés egyik feltétele ez esetben a porózus kőréteg a fedő rétegekben, amely hazánk területén több helyen feltételezett, de még nem bizonyított. Az ilyen mélyforrások hosszú lejáratra tehát óriási kapacitású, környezetbarát erőműveket eredményezhetnek. Az alábbiakban azonban mégsem ezekről kívánuk szólni, hanem a már feltárt, magasabb eredetű hőforrásokról.
A hévizek gyógyhatásának kihasználása a legkézenfekvőbb és a leginkább elterjedt. Hazánk híres termálfürdőkkel rendelkezik. Ez viszont nem azt jelenti, hogy minden hőforrás, még ha vize gyógyhatású is, a közeljövben a legeredményesebb felhasználást eredményezi. Vannak hőforrással rendelkező magyar körzetek, ahol már megtervezték a 2-300 ágyas gyógyszállókat és már évek óta várják a nagybefektetőet... de sajnos hiába. A forró víz meg csak folyik, folyik a patakba...
Egyik ilyen -a sok közül- az egerszalóki hőforrás (alábbi képek).
Csekély a valószínűsége annak, hogy egyhamar nagybefektető szállodaépítők jönnének pl. a magyar Alföldre, ilyenekre legfeljebb megalapozott hírű gyógyfürdővel rendelkező városaink számíthatnak.
Marad tehát az amit a józan ész diktál: kisebb lépésekre szánni magunkat, olyanokra amit magyar kisbefektetők is létretehozhatnak, és azt is több, jólátgondolt lépésben, kevés rizikóval.
Rövid távon két felhasználási terület tűnik alkalmasnak sok magyar hőforrás gazdaságos felhasználására. A kettő egybeilleszkedő, gyakorlatilag a forró víz egész évi kihasználását eredményezi, nem kíván óriási (nyugati) befektetéseket, magyar befektetők által is megvalósíható:
Nyári hasznosítás (májustól szeptemberig):
Gyermekbarát üdülőtelep létesítése: fürdőre és bérelhető családi bungalókra alapozva. Gyermekes szülő oda kívánkoznak, ahol biztonságban játszhat gyermeke. A gyereknek pedig -mint minden szülő tudja- egészen mindegy, hogy az Alföldön vagy Afrikában van a homokozója. Neki homok, meg pajtás kell!
A családi bungalók, amelyekre itt célzunk egyszerű kivitelű, de közművesített, a tájba illő kis faházak. Erdély vagy Szlovákia magyarlakta erdőgazdaságaitól sorozatgyártás esetén bizonyára jutányosan beszerezhetők. Esetleg Makovecz Imre, a faépítmények nagymestere is felkérhető, a 4-6 férőhelyes kis barkácsolt házak megtervezésére.
Ezeknek a bungalo-parkoknak Nyugat-Európában nagy keltjük van. Nyáron a gyerekesek, ősszel- tavasszal idősebbek veszik igénybe. Panelházak lakói, bármely városban is éljenek, alig várják, hogy legalább néhány hétre magukénak mondhassanak egy kis "tanyát" a szabad természetben. Nem teniszpálya kell és játékkaszínó, hanem jó levegő és egészséges fürődvíz.
A fürdőszezon előtt és után ugyanazon források hővize vízfűtéses hajtató-berendezésekben hasznosítható pl. a virágok és bogyósgyümölcsök szezonon kívüli hajtatása.
Természetesen itt sem önműködő 'növénygyárakra' gondolunk, hanem olyan fóliával fedett hajtató- berendezésekre, amelyeknek már hagyománya van Magyarországon. Újszerűk a fenti technológiánál talán csak a kevesebb munkaerőt igénylő, mellmagasságban elhelyezkedő, melegvízzel fűtött tartóberendezések és a tenyészedényes termesztés. Ez utóbbit azonban sokfajta hajtatásnál amúgy is hasznos a hazai kertészeknek is mielőbb megtanulni...
Mivel a befektetések mérsékeltek, elképzelhető, hogy a forróvizek felhasználásában a hangsúly az évek során egyik vagy másik irányba eltolódik, legfontosabb, hogy mielőbb elindújon a gazdaságos felhasználás folyamata.
A forróvizet nem lehet veszteség nélkül nagy távolságra szállítani, azt az adott körzetben kell felhasználni a víztől és más helyi adottságoktól (természet, infrastruktúra stb) függően. Így települések tavfűtésére csak kevés helyen lesz ez a víz alkalmas, már csak a lerakódások miatt is.
Természetesen egy (bővítésre tervezett), rendezett terepű egy egyszerű, de állandóan lakott központi épülettel, nyáron bolttal, kifőzdével stb.
Mindamellett természetesen szükséges a megfelelő híradás is ezekről a lehetőségekről és létesítményekrő, a 'szájhagyomány' nem elég.
Téli hasznosítás (októbertől áprilisig):
A mellékelt ábra melegvízzel fűtött hajtatóberendezést ábrázol amelyben a tenyészedények (vödrök vagy tőzegzsákok) közvetlenül a fűtő-csöveken fekszenek. Ennek a január-februárban beindított hajtatásnak a Benelux-országokban már nagy hagyománya van. A termékek akkor vihetők már -vagy még- piacra (leginkább exportra) amikor azoknak az ára különösen magas.
Fenti gondolatok természetesen magukban foglalnak néhány, a forróvízhasznosítástól független elemet is.
Egyrészt, hogy a kispénzű, gyerekes magyar családok a nyári hónapokban is jutányosan bérelhesenek egészséges, gyermekbarát környezetben nyaralót.
Távol a szezonban túlzsúfolt és drága Balaton vagy akár tengerpart túristaüzemeitől.
Másrészt az ilyen melegfürdős bungaló-telepek bizonyára vonzani fogják a környező országok légváltozásra vágyó gyerekes családait is. Tehát bizonyos túristaforgalmat is jelentenek és munkalehetőséget kis településeknek, amelyek sokszor kiesnek a 'nagy-túrizmus' sodrából.
Harmadszor, fokozatosan szakmát tanulnak a kistelepülések vállalkozói esetleges további fejlesztések céljából, legyen az a vendéglátás, vagy a forróvizes növényhajtatás területén. vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra