Damjanics János
A szabadságharc bukása
A kápolnai csata után, Windischgraetz magabiztos és túlzó győzelmi jelentése alapján, miszerint: "A lázadó csordákat szétvertem, néhány napon belül Debrecenben leszek", az osztrák kormány meg volt győződve, hogy a magyar forradalom elbukott. Új birodalmi alkotmányt adtak ki 1849 március 4.-én Olmützben, melyben Magyarországot osztrák birodalmi tartománnyá nyilvánították, elszakítva Erdélyt és Horvátországot, a Délvidéken pedig önálló szerb vajdaságot állítván fel. Ez az alkotmány azonban soha nem lépett életbe, a háborúra való tekintettel.
A dicsőséges tavaszi hadjárat folyamányaként Kossuth elérkezettnek látta az időt egy méltó válasz megadására. 1849 április 14.-én a képvoselőház Debrecenben közfelkiáltással elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozat-ot, amely a Habsburg házat trónfosztottnak nyilvánította ki és Kossuthot megválasztották kormányzónak. [Ezt a lépést Görgey Artúr és mások is helytelenítették.]
Az akkori európai nagyhatalmi politika tükrében megemlítésre méltó, hogy a cári intervenció miatt, még diplomáciai tiltakozás sem hangzott el.
Bem tábornok is győzött még maroknyi csapatával és Szebent is elfoglalta, Segesvárnál azonban a túlerővel szemben július 31.-én vereséget szenvedett.
Ebben a csatában látták utoljára Petőfi Sándort, a nagy magyar költőt és forradalmárt.
Bem tábornok fokozatosan szorult ki Erdélyből és Temesvárnál -még mielőtt Görgey beérkezett volna seregével- döntő csatát vesztett. Kossuth lemondott és a teljhatalmat Görgeyre bízta, ő pedig a veszteség hírére a további hiábavaló véráldozat elkerülése végett, Világosnál augusztus 13.-án Rüdiger orosz tábornok elött seregével együtt letette a fegyvert.
Kivételt képezett Klapka György, akinek sikerült októberig Komáromban tartani a várat és azt csak a helyőrség szabad elvonulásának feltételével adta fel. Kossuthnak, Szemere Bertalannak, stb. néhány katonai vezetőnek
mint Bemnek, Dembinszkinek, Guyonnak, Percelnek, stb. sikerült török földre menekülni. Szemere Bertalan magával vitte a szent koronát, amelyet a határ közelében, Orsovánál ásott el.
A megtorlás tulajdonképpen már a fegyveres harcok időszakában elkezdődött. Haynau, mint az új osztrák fővezér hadjártaának kezdetén kiáltványt adott ki. Ebben tudtára adatott mindenkinek, hogy aki a magyar kormánnyal és a hadsereggel bármiféle kapcsolatban állt, büntetésre számíthat. Haynau seregei gyújtogattak és fosztogattak és hadisarcot vetettek ki a lakosságra.
A világosi fegyverletétel után kegyetlen bosszút állt az osztrák hatalom a szabadságszerető magyar népen. A legtragikusabb nap október 6.-a volt, amikor Pesten kivégezték Batthyány Lajos miniszterelnököt, Aradon pedig 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Desewffy Asztridot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leininger-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot, Vécsey Károlyt.
1848 - 1998
A magyar szabadságharc 150 éves évfordulója
"Legyőztük a halált,
mert bármikor készek voltunk elviselni azt!"
(4. rész)
A nemzet számára fontos volt függetlenségének elismertetése a diplomáciai kapcsolatokban. Az első ilyen irányú lépéseket jelentette Svájccal, a Szárd Királysággal és a Velencével megkötött szövetség. Az európai nagyhatalmak azonban Magyarországot a Habsburg Birodalom részeként kezelték és harcát belső ügynek, polgárháborúnak tekintették. Az európai hatalmi egyensúly fenntartása érdekében ílymódon nem talált támogatásra a magyar szabadságharc ügye.
A nemzetközi rokonszenv szép példájaként azonban lengyel, német, osztrák és olasz önkéntesek is részt vettek a magyar szabadságharcban.
Hathatós külföldi segítséget főleg a lengyel emigráció hálózatától kapott a magyar szabadságharc. A híressé vált Bem József (1794-1850) tábornok mellett a vértanuk sorában lengyel, német, osztrák tisztek nevei is találhatók. A téli hadjárat során többször egy-egy lengyel század önfeláldozó utódvéd-harcai mentették meg a visszavonuló magyar honvédeket.
A szabadságharc kimenetelét végül is az orosz cári segítség döntötte el. A vereségek hatására a bécsi kormány I. Miklós cárhoz fordult segítségért, aki a Szent-Szövetség jegyében 200 ezer katonát küldött Magyarországra Paskievics herceg vezérlete alatt. Az erőviszonyok így alakultak: osztrák-orosz hadsereg 370 ezer katona és 1200 ágyú, a magyar sereg a 170 ezerről 150 ezerre apadt és csak 450 ágyúval rendelkezett mindössze. Ekkora túlerővel szemben győzni már nem lehetett, csak hősiesen küzdeni és elbukni...
Görgey még a régi bátorsággal küzdött seregével az ácsi csatában Haynau ellen, ahol maga súlyos fejsebet kapott, de néhány nap után újból átvette a vezetést és seregét mesteri visszavonulással elvezette (az orosz csapatok háta mögött) nagyobb veszteség nélkül Nagyváradra.
A magyar szabadságharc elveszett, de dicsősége, nagy hordereje, mind a mai napig nem halványult el.
A megtorlás
Az Aradi 13 Vértanu utolsó szavai: AULICH LAJOS: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. Es halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot. DAMJANICH JÁNOS: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. DESSEWFFY ARISZTID: Tegnap hősök kellettek, ma mártirok... Igy parancsolja ezt hazám szolgálata. KISS ERNŐ: Istenem, az újkor ifjusága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjuság felett, hogy Krisztusé legyen a szivük és a hazáé az életük. KNEZICS KÁROLY: Milyen különös, hogy Haynau biró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette igy össze a kártyákat. LAHNER GYÖRGY: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. LÁZÁR VILMOS: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke es bitófá tövben kell forradalmára éni a magyar lelkeknek. LEININGEN KAROLY: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. NAGY-SÁNDOR JÓZSEF: De rettenetes volna most az elmúlasra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hősse, igaz emberré, jó katonává tett. POLTENBERG ERNŐ: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide. SCHWEIDEL JÓZSEF: A mai világ a sátán világa, ahol a becsletért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a vilag új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. TÖRÖK IGNÁC: Nemsokára Isten legmagasabb itélőszéke elé állok. Életem aranyi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam. VÉCSEY KÁROLY: Isten adta a szivet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgalatáért lángolt.
|
1850 tavaszáig mintegy 110 halálos itéletet hajtottak végre: polkitikusokat, tiszteket, egyszerű embereket büntettek meg a szabadságharcban való részvételükért. A bosszú hullám csupán akkor kezdett mérséklődni, amikor az európai felháborodás miatt, az osztrák kormány mérsékletre intette Haynaut. 1850 tavaszától a halálos itéleteket várfogságra enyhítették. A büntetések része volt az is, hogy a honvédsereg állományának 25-30 százalékát besorozták a császári és királyi hadseregbe és hét éves szolgálati időt kellett eltölteniök távol a hazától.
Október 6.-a azóta a magyar nemzet gyásznapja lett.
A magyar szabadságharc ugyan elveszett a túlerő miatt, de a nemzet áldozata nem lett hiábavaló. Társadalmi vívmányait már nem lehett elvenni tőle: a jobbágy-felszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget.
Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa -sőt Amerika- szerte is, amelyek a nemzet reményeit táplálták, hogy egy kedvező fordulat kapcsán, egyszer véglegesen kivívhatják a függetlenséget.