900 évvel ezelőtt, 1098-ban alapított huszonegy szerzetes a franciaországi Citeaux mellett egy monostort, hogy félrevonulva élhessenek a fényűző környezettől, lemondjanak pompás szertartások- ról, kényelmes életről. Hátat akartak fordítani a világnak, hogy egyszerűségben, szegénységben, kézi munkát végezve, testvéri szeretetben élhessenek. Mai kifejezéseket használva úgy is mondhatnánk, hogy ki akartak vonulni a "fogyasztói társadalom- ból". A rendalapítók képesek voltak megkülönböztetni a fontos és a felesleges dolgok között, így figyelmüket a valóban lényegesre összpontosíthatták.
Magyarországra az első ciszterciek 1142-ben, tehát még szent Bernát életében jöttek Cikátor, a mai Bataszék területére. A Zirci Ciszterci Apátságot III. Béla királyunk alapította 1182-ben.
1651-ben az osztrák Lilienfeld apátja szerzte meg a zirci apátságot és onnan indúlt el azután lassan és számtalan nehézséggel küzdve újból a magyar ciszterci élet.
Egerben 300 évvel ezelőtt 1689-ben Jezsuita szerzetesek kezdeményezésére indult el a középiskolai oktatás. Ezt vették át 1779-ben a ciszterci szerzetesek, akik a pásztói ciszterci monostorból jöttek Egerbe.
Mellékelt felvételen Ocsvár Géza rajztanár és a fiatal Vajk Atanáz ciszterci latin-német-szakos tanár és egyben cserkészparancsnok látható néhány elsőssel az orgonásban. Ő volt az, aki belénk mint cserkészekbe életreszólóan belénk oltotta az első cserkésztörvént, az igazmondást! Tőle még a latint is könnyebb volt elfogadni, hiszen órája alatt már arra gondolhattunk, hogy a hétvégén együtt megyünk portyára a Bervába....
Ciszter-jelvényes, bocskai- sapkás és bocskai-ruhás elsősők az 1941-1942-es tanévben Erdélyi Guidó történelem-földrajzszakos tanár osztályfőnőkükkel.
A népszerű egri ciszterci fiúgimnázium osztályai nagyok voltak, a fegyelmezett nevelés azonban elősegítette, hogy az osztályok nagy létszámuk ellenére is kezelhetők, taníthatók maradjanak.
Mint az minden nyolcosztályos iskolában szokott lenni, az elsősöknek a nyolcadikosok elérhetetlen 'felnőtteknek' számítottak, de nálunk már ötödikes cserkész örsvezetőnk (Hargitsai Emil) is mindentudó 'törzsfőnök' volt, aki tekintélyben vetekedett a ciszterci atyákkal...
A képen látható megférfiasodott fiatalemberek -a Szent Bernát szobor alatt- az ugyanabban az esztendőben (1942) érettségiző diákok voltak Tobákos Kilit atya osztályfőnökükkel.
A szerzetesi tanítórendek egyik gyakorlati előnye a civil tanári karokkal szemben mindig is az volt, hogy a pap-tanárok a tanítási órák után természetes, 'iskolaközeli' körülmények között (és nem csak otthoni- családi konfliktusok árán), szinte egész nap a diákok rendelkezésére álltak.
Számtalan délutáni -vagy akár esti- foglalkozásra nyílik így lehetőség. Itt első helyen a sokoldalú cserkészéletet kell kiemelni, melybet mindig több ciszterci atya is aktívan részt vett. Nálunk ez elsősorban lelki tartalmat jelentett azáltal, hogy igazmondásra, bajtársiasságra, fegyelmezett közösségi életre nevelt. A gyakorlati természetszeretet, a számtalan kalandos tábor és portya pedig életreszóló élményt és barátokat jelentett. Más pap-tanárok vezették a munkát az énekkarban, fúvószenekarban, szavalókórusban, hiradósoknál (a mai Internet!), repülőmodellezőknél, sőt még olykor vadászatra is hivatalos volt néhány felsős diák....
300 éves gimnázium
1989-ben, közvetlen a rendszerváltozás előtt ünnepelte Eger városa, háromnapos ünnepségsorozat keretében, a nagymúltú gimnázium fennállásának 300 éves évfordulóját, melyet eredetileg a jezsuota rend hozott létre.
Mellékelt felvétel utóbbi ünnepség- sorozaton készült. Az első sorban jobbról balra dr. Zakar Polikárp (mostani zirci apát), dr. Seregély István egri érsek, dr. Kerekes Károly (akkori zirci apát) valamint Kiss Sándor látható.
Részt vehetett még ezen az ünnepségen (a fenti második képen látható) Vajk Atanáz ciszterci atya, a 213-as cserkészek parancsnoka is, aki azóta sajnos már szintén elhúnyt.
Nem szükséges részleteznünk, hogy mekkora öröm volt fenti ünnepségsorozat keretében az egri Alma Mater-ben összegyűlni egykori diákoknak és tanároknak. Ezt azután még tetézte azok öröme, akik néhány hónappal később, évtizedek megaláztatása és az emberi és keresztény értékek lábbal tiprása után, még megélhették a rendszerváltozás beindulását!
Újra a cisztercieké Alma Materünk...
A rend legyagyobb gondja ma a fiatalítás, az új tanári csapat kinevelése. Ezt nem lehet és nem is akarják erőltetett lépésben felgyorsítani.
Az 1997-ben visszakapott épületekben ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola működik.
Az intézmény igazgatója ma Lévai Zsolt ének-zeneszakos civil tanár. A házfőnöki és kollégiumvezetői feladatot az újraindulás óta ellátó Mozsgai Tádé ciszterci atyától 1998 őszétől dr. Nagy Mózes ciszterci atya vette át. A tanításban, hitoktatásban részt vesznek továbbá a ciszterci rend részéről dr. Kovács Endre segédpüspök úr valamint dr. Kerekes Károly nyugalmazott zirci apát úr is.
Az iskolában ma összesen 804 növendék tanul és -hasonlóan a többi ciszterci rendi iskolához- nagyobb részük leány. Harmadrészük lakik a városban, harmadrészük a kollégiumban, harmadrészük pedig bejáró.
És futnak reggel a kisdiákok az utolsó percben -ma megint a 'ciszterekhez'- a Bródy Sándor utca lépcsőin lefelé (melynek aljára télen azóta is a legegyszerűbb nekicsuszva megérkezni...).
De hallatják szavukat újból az egykori diákok, a mai öregdiákok is, legalább is akik még élnek, mert tagadhatatlan, hogy naponta ritkulnak soraik. De amíg élnek és tehetik, tesznek is érdemben a magyar jövőért, még ha távol is vetette a sors sokukat Alma Materüktől. Mert nem a könnyű életre nevelték őket, hanem munkára, helytállásra és az "ahol tudsz segíts"-re. Nem egyszer jelentkezik valaki vissza egy hosszú, tevékeny élet után messzi földről, hogy "én is egri ciszter diák voltam, ebből merítettem egy életen át...".
A törökdúlás előtt 18 ciszterci férfi-apátság és négy női apátság volt Magyarországon. A török ezeket mind kiirtotta.
Amikor a ciszterci gimnáziumot a kommunista hatalom 1948-ban feloszlatta, 13 szerezetes és 3 civil tanár tanított ott kb. 500 diákot. Az iskola -mint azt a számtlan öregdiák emlékezetében őrzi- nem csak a latin és matematika tudományát közvetítette, hanem emberséget, hitet, hazaszeretetet. A legfájdalmasabb vesztesége az elkövetkező 40 évnek az oktatásból hiányzó lelki tartalom, a keresztény értékrendű, önzetlen nevelés. Ez kovácsolt erkölcsös embert a kisdiákból, aki azután megállta a helyét az életben. Számtalan kimagasló egyéniség nevelődött köztük, legyen az az egri születésű Rajeczky Benjamin, aki mint ciszterci diák kezdte, később paptanár lett, majd végül mint a népdal és az egyházi zene tudmányos szakétője vált híressé, vagy pl. Barankovics István, aki az első magyar kereszténydemokrata pártot alapítótta, vagy a már 'fiatalabb' korosztályhoz tartozó Keszthelyi Ferenc aki ma váci megyéspüspök.
Ez az osztály 1999 június 5-6.án gyúlik össze 50 éves érettségi találkozójára Egerben!
A második sorban (jobbról) dr. Nemes Zoltán (a ciszterci öregdiákok egyesületének elnöke), dr. Hegyi Kapisztrán ciszterci atya, aki a rend feloszlatása előtt az egri gimnázium utolsó igazgatója volt, valamint dr. Csank István egri öregdiák, a 213-as Kohári István cserkészcsapat tagja ülnek. Hegyi Kapisztrán ciszterci atya és Nemes Zoltán azóta elhúnytak.
A gimnáziumnak ezen az oldalán lebontották a bejárat előtti falakat, így a szünetekben leányoktól fiúktól, zsibong a környék... Szerencsére itt már autó nem ütheti el őket, a Széchenyi utcát lezárták az autósok elől...
A Cisterci Diákszövetség Egri Osztályának tagjai találkozóikon kívül, négyszer egy évben kiadják EGRI FEHÉR/FEKETE körlevelüket, beszámolva abban a ciszter életről Egerben és a nagyvilágban. [Szerkesztőség: Oláh Gyula, 1114 Budapest, Bartók B. u. 25/III/5/A címén.]
A ciszterci jelvényt pedig minden egykori diák becsülettel és különös tisztelettel őrzi, legyen az kifakult bocskai-sapkáján vagy -ünnepi alkalomkor- nyakába akasztva, szivetáján... (kép: a zsinóron nyakbaakasztható ciszterci jelvény).
