A teremtett világ védelmében:

A Szalajka patak völgyében

AZ ERDŐ FOHÁSZA: Vándor, ha elhaladsz mellettem
ne emelj rám kezet!


A Szalajka völgyében

Aki a szilvásváradi fogatos-bemutatók színteréről egyszer körbenéz, tekintetét elkerülhetetlenül magára vonják a sűrű erdők fedte hegyek. Ezek talán már sejtetik a szemlélődővel, hogy közöttük egy ritka szépségű völgy kanyarog, a Szalajka völgye, a Bükki Nemzeti Park bejárata. A lóverseny pályáktól a sziklaforrásig és a híres fátyolvízesésig kiépített túrista út vezet fel, de érdemes egyszer a zakatoló erdei kisvasutat is kipróbálni, amint az nyitott kocsijaival kanyarog a sűrű lombok között felfelé. Közben csak egyszer áll meg rövid pihenőre a halastavaknál.

A keskenyvágányú kisvasút eredetileg a faszállítást szolgálta a völgy alján fekvő fatelepig.

Amint halad az ember felfelé a kanyargó Szalajka mentén, önkéntelenül egyre csendesebb lesz minden ide látogató erdőjáró. Valahogy magával ragadja az embert a természet eredetisége, érzi, hogy itt nem valami röpke újkori műanyag-kulisszákról van szó, őstermészetet lehel a Bükk. Ugyanakkor barátságos is marad a patak, a tó, a pisztrángok, a fák közötti tisztásokat megvilágító napsugár nyomán.

Mire a szabadtéri múzeum bejáratához felérünk már kaptunk annyi benyomást, és találkoztunk már annyi természetes méltósággal, hogy elfelejtsük saját bajainkat és figyelemmel elolvassuk az ERDŐ FOHÁSZÁ-t.









AZ ERDŐ FOHÁSZA:


VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet!

ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon

ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele,
amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól
és gyümölcsöm oltja szomjadat.

ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja,
én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy amelyben fekszel
a deszka, amelyből csónakodat építed.

ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele.

NE BÁNTS!

A Bükk, a trianoni Magyarország legnagyobb összefüggő bükkös erdeje, az elmúlt évszázadokban nem volt lakatlan. De az itt élő ember gondoskodott arról, hogy bioszférája épségben magmaradjon, ő magával együtt tovább éljen, és ne tegye azt őnnön maga tönkre. Fáiból, vizeiből, állatvilágából csak annyit használt saját céljaira, amennyi természetes módon megújulni volt képes. Nem károsították kipufogógázok a lombokat, nem zavarta motorfűrész hangja az állatvilágot, pedig sokoldalú, serény munka folyt helyenkint a Bükk erdeiben.

A Szabadtéri Múzeum gondosan összeállított állomásai az erdőben és az erdővel élő ember küzdelmes életét mutatják. Meghatározó elem ebben természetesen a fa kitermelésének, gyakorlati megmunkálásának valamint szállításának egykori módozatai, egészen a szén- és mészégetésig. De láthatjuk itt a zsindelykészítők és fogatosok szabad füstjáratú lakókunyhóit is, a kövekből épített üveghutát és a vasolvasztó massát.
Ki gondolná, hogy a mészégetők boksáit a bélháromkúti ciszterci szerzetesek (lásd t.k. "Cserkészélet" rovatunk párhuzamos számát) honosították meg a Bükkben? Hányszor lepődünk meg azon, hogy elődeink mennyi mindenhez értettek már és valljuk be őszintén, egyes dolgokhoz jobban mint mi...!

Vagy vegyük csak szemre egyszerű szállítási eszközeiket: füles szánkó, járás szekérelő, a télen és nyáron használható csuklós szán stb. a lóval vagy ökörrel egyaránt fogatolható fásszekér, a facsúszda, s az erdei vasút tüzifát szállító lóvontatású kocsija.

A múlt érzékenyebb emlékeit, a Szalajka-vőlgy Erdészeti Múzeuma őrzi.
Az erdők fafajtáinak tudományos bemutatása mellett ott találjuk a fakitermelés szerszámait, a vadászfelszerelést és rendkívül élethűen megjelenített állatvilágát: a testes vaddisznótól és óriási szarvasbaktól kezdve egészen az erdő madaraiig.

Az Erdészeti Múzeum különlegesen részletes ismertetőt nyújt a természetkedvelőnek. A vidék talajmintái ugyanúgy megtalálhatók itt mint pl. az erdő fáinak rügymintái, hasznos és káros rovarok, lepkék gyűjteménye, stb. A kiállítás ugyanakkor arról is tanuskodik, hogy voltak és vannak még hál' Istennek aggódva odafigyelő barátai is erdeinknek és -remélhetőleg- ezután is lesznek...
De az Erdészeti Múzeumra csak az bukkan rá, aki az utat gyalog teszi meg a fátyolvízeséstől a völgy aljáig...

Fényképfelvételek: 2, 4: Erdészeti Múzeum; 3, 5: Dr. Őrsi Tibor.

vissza a tartalomjegyzékhez (12. sz.)
vissza a címoldalra (12. sz.)
visza a bejárathoz
archivum