A jámbor, kispénzű, a Web-perceket aggódva számláló a Hálón böngésző kortársunk alig győzi boldogságát rejtegetni amikor azt olvassa, hogy hány fajta 'ingyenes' szolgáltatás vár rá a közeljövőben... Hiszen ahogyan a hírek mondják, itt minden ingyenes lesz ami csak az Internettel kapcsolatos...! Ingyen postafiók, ingyen Web-hozzáférés, ingyen Web-terület.... és most: ingyen PC!
Miről is van szó? Három esztendővel ezelőtt az üzleti világ még úgy vélekedett az Internetről, mint egy 'használhatatlan' médiumról. Miért? Egyszerüen, mert nem tudták azon keresztül árúikat eladni. A Web-en böngészők nem látogatták a cégek honlapjait, nem voltak érdekesek...
Minden a nézettség!
Nos, mára a kezdeti vélemény alaposan megváltozott. Több okból. Egyrészt, mert az Internet 'hőskorában' sokszor csak kispénzű diákok ültek a billentyűk felett, akiket felettébb zavart a sok reklám és amint lehetett reklámszűrőket építettek gépeikbe. Eközben visszasírták a boldog időket, amikor még kizárólag a diákoké és a tanintézeteké volt az új médium.
Bejátszódott rendszereknél reklámszakértők fillérre kiszámítják, hogy egy bizonyos nézettség üzletileg mennyit jelent egy cégnek. Az osztogatásnak természetesen ezzel és az internetező vásárlóképességével arányosnak kel lennie.
Egyébként az üzletemberek rendkívül gyorsan váltanak technikát. Néhány hónappal ezelőtt az Internet- 'kapuk' (portals) jelentették a nagy felfedezést. Az ilyen kapukon (kirakatokon) keresztül kívánták áldozataikat a Web-en vezetgetni. Az igazi 'nagykapuk' tulajdonosai egy-egy kereső-program (Yahoo, Exite, stb.) köré csoportosultak. Az ilyen kirakatok reklámértéke olyan nagynak bizonyult, hogy abból a bevételből bőven futotta egyéni postafiókokra, honlap-tárterületre, stb. Ezek fenntartása ugyanis műszakilag nem kerül túlságosan sokba.
És aki nem akar reklámot látni?
Marad természetesen az internetező társadalomnak egy jelentős része, amelyik inkább fizet az internet-szolgáltatásokért, csak tiszta, nyugodt, reklámmentes maradjon a képernyője. Szerencsére az ilyen szolgáltatások árai is csökkenőben vannak.
A internet-költségek másik része a 'telefonszámla'. A konkurencia már itt is érezteti hatását (kábel, stb.), de a havi végösszeg még mindig jelentős. Egyes elemzők az ezredfordulóra ennél is további lényeges árcsökkenésre számítanak.
Egy örvendetes elképzelést tanulmányoznak a nyugati országokban, melyhez a közelmúltban Csehország is csatlakozott, amely azt célozza, hogy minden állampolgárnak elemi (adófizetői) jogon járjon Web-hozzáférés és saját postafiók. Akkor nagy méretékben tisztulhatna és kultúráltabbá válhatna ez a ma sokszor 'vadnyugatihoz' hasonló kommunikációs médium.
Hosszú távon biztosan nem a Web-díj és nem is a telefonszámla, hanem a
hozzáférhető tartalom fogja a médium használatát meghatározni.
HTML-levél (HTML in e-mail)
A sok esztendővel ezelőtt lefektetett elektronikus levelezési szabvány (RFC#822) szerkesztői nem is merték volna álmodni, hogy az az Internet hálózatán milyen óriási szerephez fog ez a szabvány jutni. Az elmúlt években többször is kellett az eredeti szabványt toldozni-foldozni, hogy valamelyest lépést tudjon tartani a kor müszaki követelményeivel (8-bites változat a 7 bites helyett, MIME-átvitel, stb.)
A szintén az Interneten használt Web-technológia elhúzott mellette és szinte naponta hozza létre a tarkábbnál tarkább, mozgalmas, sokoldalú kommunikációs lehetőségeket. Elektronikus levelek az eredeti szabvány szerint erre képtelenek voltak és később is csak mint mellékletet (attachment) lehetett pl. képeket a levél végéhez csatolni, de semmiképpen nem a szöveg közé, mint az minden valamirevaló Web-oldalon történik. Várható volt tehát, hogy a két szabvány egyszer ötvözésre kerül.
Ez most megtörténni látszik, az u.n. HTML- kódolású levelek esetében.
(A HTML egy 'jelölőnyelv' mely lehetővé teszi a Web-oldalakról ismert
sokoldalú kiadványok szerkesztését).
Mellékelt monitorkép egy példát mutat: A kép felső része a levelezőprogramoknál szokásos bejövő (inbox) postát mutatja, alsó része pedig egy html- kódolású levelet (ez esetben egy cserkész körlevelet). Itt tehát nem egy csatolt mellékletről vagy akár web-oldalról van szó. A szines rész html kódolással lett szerkesztve (ez pl. a a NN és az IE levelező programjaival ma már lehetséges és hasonlít a Web-oldal szerkesztőkhöz). Olvasáskor pedig nem egy böngészőben kell a html-levelet megjeleníteni, hanem azt a levél lehívásakor a levelező program egészében (tehát képekkel együtt) megjeleníti.
Fékezi egyelőre a HTML levelek népszerűsödését a tény, hogy nem minden levélíró ismeri a html-szerkesztés technikáját, az ugyanis körülményesebb mint az egyszerű 'begépelés'. Az említett levélszerkesztők segítenek ebben, de ezek is még kezdeti stádiumban vannak. Legfejlettebb eddig Netscape html levél-szerkesztője. Az Internet Exploreré valamivel egyszerűbb, de kevesebbet is tud.
A HTML-levelezés tehát nem a billentyűs "gyorstrécselés" technikája, hanem az ápolt, gondozott levelezésé, kezdve egy személyes grafikus fejléc lehetőségétől egy zenés szerenáddal alátámasztott kedveskedésig...
Ami az olvasóprogamok alkalmasságát illeti a Netscape, Explorer és Eudora 4.0-as változatai tudják a html leveleket olvasni, a Hotmail, Rocketmail, stb. Web-terjesztésű levelezői úgyszintén. Több régebbi levelező azonban nem.
[A műszaki részletek leírása megtalálható a W3C konzorcium következő oldalán:
Bitek és bájtok...
100...500...1000 Mhz-es órajel Minden üzleti vállalkozás azt reklámozza amiben erős. Az Intel lapkagyártó már eladni készül 500 MHz-es mikroprocesszorjait, az 1000 MHz-eseket pedig, melyet már laboratóriumi körülmémények között szintén bemutattak, az ezredfordulóra készülnek sorozatban gyártani. Ez mind nagyszerűen hangzik, csak éppen az a kérdés, hogy ebben szenvedünk-e jelenleg hiányt a multimédiumos kommunikáció terjedéséhez vagy esetleg valami másban, pl. forgalmi dugók nélküli infrastruktúrában.
Bitek a konnektorból Aki nyomon követi a mai internet-hálózatok beigért, de nem megvalósított, sokszoros sávszélességét, az amolyan múló üstökösnek veszi a fenti számokat. Amint azok eltűnnek szemünk elől, maradnak a túlterhelt telekommunikációs vonalak, bármilyen processzor is legyen gépünkbe telepítve.
Grafikus kezelőfelület és böngésző Linuxhoz Régen nem titok, hogy az ingyen hozzáférhető LINUX operációs rendszer több előnyt rejt magában vetélytársaival szemben, elsősorban biztonságos üzemelés és kisebb terjedelem tekintetében.
Ezek szerint a mai helyzet csak átmeneti, mármint az, hogy a hó végén piroson áll az 'internauták' bankszámlája, amint kifizette a sok 'ingyenesség' következményeit!
Ugyanakkor szemfüles üzletemberek is gyorsan megtanulták, hogyan kell ezen a médiumon keresztül a potenciális vevőket megkörnyékezni...
Hosszabb távon kell gondolkozni: előszőr csalogatókat kell osztogatni, hogy azután bőven lehessen 'bekasszálni'. A csalogatók célja az (internetező) áldozat figyelmének megszerzése, tartós, visszatérő lekötése és végül vásárlásra ingerlése. Erre óriási reklámpénzek állnak ma az eladók rendelkezésére.
Igy jutottunk el mára Európában is az egyszerű postafiók-osztogatástól az ingyen Web-hozzáférés szolgáltatásig. 1999 első heteiben tört ki utóbbinak igazi láza. Az ilyen szolgáltatók Nyugat-Európában néhány hét alatt többszázezer(!) bejelentkezőre tettek szert (Freeserve, FreeClick, stb.). A tőkeerős USA-ban pedig ugyanakkor megjelentek az ingyen számítógépet osztogató vállalkozások. Utóbbi esetben olyan mértékű a 'reklámetetés', hogy a képernyőnek meghatározott részében már kikapcsolhatatlan a reklám. Azonkívül a reklám fejreszabott, mert azt előzőleg bediktált életvitel/igények szerint állítják össze. Olykor még havi vásárlási kötelezettséget is kell az 'íngyen-PC' fejében vállalni...
De mára megjelentek a 'kiskapuk' is, azaz közepes cégek vállalkozásai, melyek reklámbudgetjébe szintén bőven belefér néhány szerver fenntartása, hiszen sok minden automatizálható. Költséges csak a műszaki segélynyújtás és tanácsadás marad, ezeket azután bőven megfizettetik.
[Különleges helyet foglalnak el a magánszemélyek vagy alapítványok által sponzorált internet- szolgáltatások, Magyarországon pl. a Soros Alapítvány által sponzorált c3 szerverek szolgáltatásai.]
A szabványjavaslat, mely az egyszerű (txt-kódolású) szövegek és a html-kódolású szövegek ötvözését egy levélen belül lehetővé teszi, tk. az RFC#1872-ben került rögzítésre content type: MIME multipart related elnevezés alatt. A műszakilag pontosabb HTML kódhasználat elektronikus levélben kifejezés természetesen nem elég gyakorlati, a végleges elnevezés még várat magára. Egyetlen kézenfekvő, de nem túl praktikus elnevezés merült fel eddig, a "multimédiumos elektronikus levél" ('multi-posta'?, 'multi-levél'?)
Illusztrált körlevelek szerkesztésénél fenti munka többnyire egyetlen emberre hárul, aki legjobb, ha ért a "kézi" html-kódoláshoz is.
Conventions for HTML in e-mail
http://www.w3.org/TR/1998/NOTE-HTMLThreading-0105]
A hálózatok tulajdonosai nem Intelnek engedelmeskednek, hanem saját üzleti szímításaiknak és rendkívül óvatosak. Új hálózatok óriási befektetéseket igényelnek és a sok versenyben álló technológia miatt szinte biztos, hogy több közülük nem fog megtérülni. A kis befektetést igénylő hálózatok ezért előnyben vannak.
Utóbbi hetekben pl. a kevés módosítást igénylő energiahálózatok (áramhálózatok) lehetőségeit karolták fel több Nyugat-Európa-i országban. Ideiglenes mérések igazolják, hogy a legtöbb esetben kétirányú, 1 Mbps-es adatsebességre számíthatunk a villanydugón keresztül...
Elképzelhető az is, hogy ezek a hálózatok csak a helyi elosztásra, tehát az utolsó méterek infrastruktújára fogják szolgálni. A telefondrót és a TV-kábel után ez tehát a harmadik komoly vetélytárs a bitek szállítására.
Noha feltehető, hogy a világon ma többezer Linux-rajongó segít kisebb nagyobb mértékben a program érettre csiszolásában, tagadhatatlan, hogy eddig sem grafikus felhesználói felület (mint pl. a Windows-nál), sem elegendő gyakorlati alkalmazás (pl. játékprogramok) nem álltak Linux alapon rendelékezésünkre. Ez most megváltozik.
Az Opera böngészőprogram szerkesztrői rövidesen Linux-alapú böngészővel lépnek színre. Ugyanakkor a texaszi egyetem egyik professzora bejelentette az első (ingyenes) grafikus felhaszálói felületet a Linux operációs rendszerhez. A program levelező és böngészőprogramokat is tartalmaz.
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra