A teremtett világ védelmében:
Minden idők legnagyobb energia- forrása az emberiség számára a nap. Nem csak napról napra megvilágítja földünket, de árasztja felénk naponta meleg sugarait is az évszaktól függően rövidebb vagy hosszabb ideig. A fizika nyelvén kifejezve napunk az elektromágneses spektrum több tartományában sugároz energiát felénk. Szervezetünk, környeze- tünk ennek a spektrumnak a különböző részeire különböző módon reagál. Míg pl. a növényzet zöld részei az elnyelt fény nyomán asszimiláció formájában értékesítik a napfényt, más részei az infra- vörös meleg sugarai nyomán fejtenek ki aktivitást.
A mi szélességi fokunkon, mint tudjuk nem érnek be pl. a déligyümölcsök, a skandináv országokban pedig nem érik be a magyar sárgabarack. Minden vidékre vonatkozik azonban, hogy egy kis odafigyeléssel az adott besugárzást sokkal hatékonyabban fel lehet használni, mintha semmit nem teszünk az energiagazdálkodás területén. Az utóbbi évek megtanítottak pl. otthonunk hőszigetelésére ügyelni, mért ne használnánk fel minden lehetőséget kertünkben is?
De még kert sem kell hozzá, hogy a legegyszerűbb lehetőséget kihasználjuk: Ha van egy déli fekvésű falunk, annak mentén melegigényes virágokat, gyümölcsöket telepíthetünk, pl. hosszú érésidejű, délről származó csemegeszőlőt vagy akár kivit. Őszi hűvös estéken szinte jól esik ilyen falak mellett időzni, a felmelegedett téglafal -mint egyfajta cserépkályha- lassan adja le a nappal elnyelt meleget: növényeink egy-két szélességi fokkal 'délebbre' érzik magukat a valóságnál... Angol és holland utazók már több mint száz esztendeje megfigyelték, hogy távoli tájakról magukkal hozott növények szépen díszlettek szűkebb otthonukban is, ha déli fekvésű téglafalak mentén ültették el azokat... Hát még mennyit lehetett nyerni, ha néhány tábla ablaküveget tettek a falak elé... Igy születtek a legrégebbi üvegházak!
Üvegház-hatás
Minden kertész tudja, hogy mit ér koratavasszal egy-egy régi ablak a palántái felett a kertben. Napjainkra részben helyettesítik ezt az ívelt tartókra feszített műanyag fóliák. Kezdve a csak 1-2 sor zöldség vagy szamóca-sor felé húzott alagúttól, az akár 12 méter széles növényházig. Az újabb, többrétegű u.n. EVA- fóliák tulajdonságai már nincsenek messze az üveg tulajdonságaitól és ha pl. öt esztendő után a használt fóliákat odaadjuk a szemétégetőnek nem kell attól tartanunk, hogy káros melléktermék kerül belőlük a környezetbe.
Ha olyan méretű fóliaházat tudunk szerkeszteni, amelyben állni is tudunk,
egy egészen rendkívüli élménnyel gazdagodhatunk, amint abba első ízben besüt a februári nap. Egyszerre mediterrán környezetben érezzük magunkat és nyomban szeretnénk már ültetni is valamit. De ez még csalóka tapasztalat, mert éjjel jön azután a kiábrándulás.
Nappal érvényesül ugyanis az u.n. üvegház hatás (=a fénysugarak elnyelése nyomán hősugarak kibocsátása), de éjjel ugyancsak fagyhat még februárban a növényházban. Ennek egyszerü oka, hogy nappal csak a levegő melegszik fel, a föld még nem, és ha nincs a növényházban más hőelnyelő alkalmatosság, nincs ami éjszakára tárolja a meleget. A föld felmelegedése ilyenkor még lassan indul be, főleg, ha az nem fekete, nedves, hőelnyelő állagú.
Fekete tenyészedények
A növényházban természetesen ültethetjük növényeinket egyszerüen a talajba is, amint azt tisztességesen felástuk és pl. komposzttal dúsítottuk, de számtalan virágot, zöldséget és bogyósgyümölcsöt nevelhetünk valamilyen fajta tenyészedényben is: fóliazacskóban, vödörben, vályúban, stb. ahol magunk optimalizálhatjuk a táptalaj összetételét.
Energiagazdálkodás szempontjából első lépés lehet pl. a földbe ültettett szamócasorokat fekete fóliával fedni. Alatta a talaj hamarább felmelegszik mint a fedetlen föld. Még hamarább melegszenek fel azonban a talaj színe felett elhelyezett tenyészedények. Utóbbi módszer a szamócánál például az amúgy is 3-4 hetes növényházi előnyt a szabadföldivel szemben még egy héttel megtoldhatja. (Itt említjük meg, hogy nyári kultúráknál a fekete tenyészedények már nem mindíg előnyösek, mert némely növény érzékeny a gyökerek túlhevülésére. Ilyen esetekben fehér tenyészedények használatosak, vagy mulcsózni kell a tenyészedényeket.)
Permetezés nélkül
A tenyészedényes termesztésnek sok más előnye is van, de ez nem témája ennek az írásnak. A szamóca-hajtatás esetében azonban meg kell említeni, hogy -mint a mellékelt ábra is mutatja- a gyümölcs a 'föld felett' érik. Ez növényegészégügyi szempontból lényeges és a nagyüzemi tőzegzsákos hajtatásnak is ez az alapja. Tető alatt, egészséges növények és táptalaj esetében, nem is kell a tenyészidő során sem rothadás sem más ellen permetezni.
Öntözni és tápoldatozni természetesen szükséges. Ha pedig virágzáskor nem akarjuk a szamócát naponta tollseprővel porozni, kölcsön kérhetünk egy méhésztől egy méhcsaládot erre az időre, de a hidegtűrőbb poszméhek ilyenkor még jobb szolgálatot tesznek. Ezekről a hatlábú kis munkatársakról ebben a sorozatunkban már egyszer írtunk.
Egy 'falnak támasztott' növényházban már más a helyzet (lásd a fenti megjegyzéseket). De aki egy kisebb növényházban nappal pl. egy tucat fekete műanyagvödörben vizet melegít az is észre fogja venni a mérsékeltebb éjszakai lehülést.
Az a kertész aki mindenképpen be akarja már február végén indítani a növényházát, legbiztosabb ha kettős fóliaburkolattal vagy energiaernyővel fedi éjszkára a házat. Egyébként a hideg fóliapalástra belülről lecsapódó páraréteg is hőszigetelő hatású. Nagyobb éjszakai lehülések esetére azonban, mindenképpen szükséges ilyenkor még vészfűtésről is gondoskodni.
Képünk: Az Elvira korai, jóízű szamócafajta
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra