A teremtett világ védelmében:
Kertészkedés mérgek nélkül
(18)
Ebben a sorozatunkban - válogatásszerűen
- leírásokat közlünk napjaink szobanövényeiről, kerti virág-, zöldség- és
gyümölcsfajtáinkról, azok kedvtelés színtű termesztéséről, figyelembe véve
mai lakások és kiskertek adta lehetőségeket. Kertjeink méretei néha alig
haladják meg az arasznyi 'zöldet', vagy akár egy erkély méreteit, mégis
alkalmasak lehetnek arra, hogy onnan közte-közte szobánkba virág, a
konyhánkba saját zöldség és egy kis gyümölcs kerüljön. A szűkebb
lehetőségek gondosabb odafigyelésre kényszerítenek és a növényi élet jobb
megértésére. A legtöbb növény esetében a szaporítás módját is leírjuk és
azt néhány képpel szemléltetjük. Talán sikerül ezáltal a természet
számtalan csodája közül egy kevésnek személyes megtapasztalójává válnunk,
és ezen kertészgyakorlat által is közelebb jutnunk a teremtett világ
értékeléséhez és védelméhez.
| Virág/zöldség: |
tavaszi számunkban folyatjuk
|
|
|
Szőlő csemegének: |
A szőlő művelési és metszésmódjairól
|
A szőlő művelési és metszésmódjairól
Természetesen kizárt dolog néhány fejezetben a szőlő művelési és metszésmódjait kimerítően tárgyalni, célunk inkább áttekintést adni a szőlőművelés sokféleségéről. Hiszen nem csak magyar honban terem ez a rendkívüli kutúrnövény, -az emberiség egyik legrégibb kisérője- hanem a telet nemismerő égtájaktól az északi sarkkör fűtött üvegházaiig egyaránt. Természetesen nem mindenütt azonos művelési módon.
A régi, legegyszerűbb magyar szőlő-telepítések karósművelésűek voltak. Később alakultak ki a huzalmenti művelésmódok, míg végül csemegeszőlő termesztésnél a tetőművelések valamelyik formája a leggyakoribb. Ne higyjük azt, hogy utóbbi, mármint a tetőművelés az üvegházak korának felfedezése. Az egyik egyiptomi fáraó sírkamrájának 1400 évvel Krisztus előtt festett falifestménye a mennyezetről lelógó, szépenformált sötét fürtöket ábrázol!
Bármennyre is szokatlan hallani, de legutóbbi 'művelésmód' áll a szőlő természetes növekedési hajlamához legközelebb. A szőlő ugyanis kúszó növény, ha teheti magasra kúszik, majd ágról-ágra szétterülve fogadja lombozata a nap sugarait, míg fürtjei szabadon lógnak a lombtetőről alá.
Karós-művelés: Költségeit tekintve a legolcsóbb művelésmód, mert támasznak csak egy-egy (pl. akác-)karót igényel tövenkint és nem használ semmiféle kifeszítet huzalrendszert. A lombozat megvilágítása szempontjából előnytelenebb mint sok más művelésmód. A kezelhetőség miatt az ilyen töveket a növekedés során kétszer lell összekötözni majd a végén csonkázni. A fürtök csak részben lógnak ki a lombozatból, így azok megvilágítása is előnytelenebb. Régi, napsütéssel bőven rendelkező tájak és a 'szegényemberek' művelésmódja. A tőtávolságnak kézi művelésnél pl. 120 cm is elegendő, gépi művelésnél természetesen több.
A kordon művelésmód a borszőlőtermesztésben a leggyakoribb és sok fajtája ismert. A mellékelt képek az alacsonykordon művelésmódot mutatják. Lényege, hogy a termést a tővekből két irányba mutató karok 'csapjain' vagy 'szálvesszőin' állítják be. Észak-déli irányba mutató soroknál a lombozat mindkét oldalról megfelelő megvilágítást kap és ugyanígy a fürtök is.
A kiterített vegetáció egyben szellős is, ami a növénybetegségek elkerülését is segíti. Mellékelt képünk egy Balatonközeli nyaraló szépenápolt alacsonykordon művelésű szőlősorát mutatja.
A 'magaskordon' (Moser) művelésmódoknál a termőkarok kb. szemmagasségban helyezkednek el, a termővessszők onnan lógnak lefelé. A magaskordon művelésmódok a nagyüzemi, gépesített szőlőművelés leggyakoribb alakzatai, gépesített téli metszésük is lehetséges.
A tám- és huzalrendszer -főleg a magaskordonnál- kőltséges, a tő nevelése több évig tart és már csak ezért sem a hobbikertészeknek való. Ugyanakkor -megfelelő adottságoknál- ezekről szüretelhetők a legnagyobb termésmennyiségek.
Természetesen összefügg az alkalmas művelésmód a szőlőfajtával, de a talajadottságokkal is és meghatározó, hogy sík területen vagy domboldalon szőlészkedünk. Mindig meglepő viszont a szőlő alkalmazkodóképessége.
A tetőművelésnek ugyancsak több kivitelezési formája ismert. A csemegeszőlő termesztésnél a leggyakoribb, de használják borszőlőnél is. Ezek támrendszerei a legköltségesebbek, mert rendkívül teherbírónak és viharállónak kell lenniük.
A mellékelt képen látható, óriásfürtöket termő, tetőművelésű ültetvény a Garda-tó mentén készült.
A metszés a tetőműveléseknél természetesen nem gépesíthető, de a termőkarok a kézi metszéshez jól elérhetők. A permetezés gépesíthető lenne, de a lomb és a fürtök ideális elhelyezkedése miatt erre ritkábban van szükség.
Magyarországon a tetőműveléseknek a borszőlő termesztésben nincs hagyománya, de lugasok kialakításánál annál inkább.
A tetőműveléstől már csak egy kis lépés a fedett üvegházi szőlőtermesztésig, mely természetesen a csemmegeszőlő termesztésben kapott jelentőséget. A sátoralakú üvegházak egyik előfutára alábbi fűtött franciaországi -több mint 100 évvel ez előtti üvegház. A szőlő ezekben és a későbbi hollandiai és belgiumi szőlősházakban a tövek legtöbbször orsőművelésűek voltak. A gyakran 3 méter magas, megdőlt orsó mentén alakították ki a termőcsapokat. A szakművészethez tartozott ezknél, hogy az orsó lehetőleg egész hosszában teremjen és a tő ne kopaszodjon fel. T.k. ehhez kellett a mester szakértelme.
A híres belgiumi, Brüsszel-közeli fűtött üvegházakban egyetlen tőből, háromágú függőleges orsó nevelése a leggyakoribb. Alábbi kép ragyogóan mutatja a szüretkori eredményt. A fajták és a fűtés időzítésével elérik, hogy van olyan állomány, mely pl. februárra érik be, amikor magas a csemegeszőlő ára.
Ez az üvegházi technológia azt is mutatja, hogy a lombozat és a fürtük fegyelmezett termesztésmnél elegendő napot/fényt is kapnak, még Észak-Nyugat Európában is.
Az, hogy napjainkra ez a technológia a költségeket illetőleg már nem versenyképes Dél-Európa (Olaszország, Törökország, Görögország) szabadföldi csemegeszőlő termesztésével. Ez a fűtési költségeken kívül a bogyózás elengedhetetlen kötségeivel is összefügg. Régen ezt iskolásgyerekek végezték tanítási szünet idején.
Teljesen elfelejteni a fedél alatti csemegeszőlő-termesztést a jövőben sem lehet, főleg nem, ha természetbarát nevelésre gondolunk. Az ennyire védett állományok messzemenőleg vegyszermentesen tarthatók, az esetleges rovarkártevők ellen többnyire biológiailag alkalmas védekezés lehetséges.
Folytatjuk.
Korábbi, szőlészettel kapcsolatos kertészeti cikkeink:
Csemegeszőlő mérgek nélkül
Óriásfürtök tető alatt
Szőlő szaporítás
Fagyveszély, könnyezés, az első év
Fakadás, virágzás, zsendülés
|
|